Közzétette a Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), miként oldják meg a jövő évi költségvetés nettó 4123 milliárd forintos finanszírozási igényét. 

A pénzt 

• „az aukciók rugalmasságának növelésével”,
• 750 milliárd forintos csereaukciós program megvalósításával,
• a GDP 1,5 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozással, 
• az államkötvény-sorozatok számának csökkentése révén a másodpiaci likviditás támogatásával, 
• devizakötvény- és 
• zöldkötvény-kibocsátásokkal tervezik előteremteni.

A kérdéses összegből 

• 1850 milliárd forintot forint intézményi kötvények kibocsátásából,
• 1323 milliárdot a lakosságtól,
• 838 milliárdot intézményideviza-finanszírozásból fedeznének a terv értelmében. 

Az intézményi szereplőktől – bankoktól, biztosítóktól, befektetési alapoktól – azután várnak jelentős összegeket, hogy ezek a vállalkozások jövőre állampapír-vásárlással csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket. A számukra kibocsátott forintkötvények átlagos futamideje 7,5 év lesz. 

A lakosság esetében pedig azzal tervezik elősegíteni, hogy az emberek benntartsák a pénzüket, hogy megkönnyítik a meglévő állampapírok újakra cserélését. Erre a Webkincstár és a Mobilkincstár felületein nyílik majd lehetőség, és egyetlen tranzakcióval elintézhető lesz.

Jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást terveznek, amiből 1 milliárd eurónyi lesz zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30 százalékos szint alatt maradjon – ez idén év végére 29,4 százalékra várható. A kínai piacon is bocsátanának majd ki kötvényeket, de elképzelhetőnek tartják, hogy lesz devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve „körülményektől függően” az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (pl. ECP-kibocsátás) is.