Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Közzétette a Pénzügyminisztérium és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), miként oldják meg a jövő évi költségvetés nettó 4123 milliárd forintos finanszírozási igényét.
A pénzt
- „az aukciók rugalmasságának növelésével”,
- 750 milliárd forintos csereaukciós program megvalósításával,
- a GDP 1,5 százalékának megfelelő nettó lakossági finanszírozással,
- az államkötvény-sorozatok számának csökkentése révén a másodpiaci likviditás támogatásával,
- devizakötvény- és
- zöldkötvény-kibocsátásokkal tervezik előteremteni.
A kérdéses összegből
- 1850 milliárd forintot forint intézményi kötvények kibocsátásából,
- 1323 milliárdot a lakosságtól,
- 838 milliárdot intézményideviza-finanszírozásból fedeznének a terv értelmében.
Az intézményi szereplőktől – bankoktól, biztosítóktól, befektetési alapoktól – azután várnak jelentős összegeket, hogy ezek a vállalkozások jövőre állampapír-vásárlással csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket. A számukra kibocsátott forintkötvények átlagos futamideje 7,5 év lesz.
A lakosság esetében pedig azzal tervezik elősegíteni, hogy az emberek benntartsák a pénzüket, hogy megkönnyítik a meglévő állampapírok újakra cserélését. Erre a Webkincstár és a Mobilkincstár felületein nyílik majd lehetőség, és egyetlen tranzakcióval elintézhető lesz.
Jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátást terveznek, amiből 1 milliárd eurónyi lesz zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30 százalékos szint alatt maradjon – ez idén év végére 29,4 százalékra várható. A kínai piacon is bocsátanának majd ki kötvényeket, de elképzelhetőnek tartják, hogy lesz devizaprojekt-hitelfelvétel, illetve „körülményektől függően” az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (pl. ECP-kibocsátás) is.
