Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Magyar Közlönyben csütörtök este megjelent a kormányzati szlengben extraprofitadónak csúfolt különadók új verziója a 2025-ös szabályokról.
A kormány újra módosította az extraprofitadókról szóló 2022-es rendeletét.
Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett szabályozás friss verziója szerint – a korábbi bejelentéseknek megfelelően – a bankok és pénzügyi vállalkozások számára jövőre is marad a sarc.
Eszerint a 2025-ös adóévben különadójuk alapja a 2023-as beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredményük lesz. Az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, a felett 18 százalék az adó. (A jelenlegi szabály szerint 13 százalék, illetve 30 százalék a kulcs.) A terhet 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig, két egyenlő részletben kell fizetni.
A jogszabályban külön részletezik, miként csökkenthető az adóteher, ha a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő 2029. január elsejét követően lejáró államkötvény-állomány nő 2025. január 1-je és november 30-a közötti időszak között. Az új feltételek arra ösztönzik a bankokat, hogy az eddiginél is jobban tovább növeljék az állampapír-kitettségüket. Korábban kiderült, hogy az eddigi szabályozás rosszul volt megfogalmazva, úgy tudtak ahhoz a bankok alkalmazkodni, hogy nem kellett még több állampapírt venniük.
Az idei évre várt 140 milliárd forint helyett mintegy 160 milliárd forintot fizethetnek jövőre a bankok extraprofitadóként, ha elegendő állampapírt vásárolnak – emlékeztet a Portfolio.hu.
A portál úgy tudja, hogy a bankokat érintő másik különadó szabályozása jövőre nem változik: az idei évre eddig kereken 100 milliárd forintnyi banki különadót számoltak már el a bankok az extraprofitadón felül az MNB első félévi adatai szerint. A bankok jövőre a 2023-as korrigált mérlegfőösszeg alapján fizethetik ezt az adóterhet, ami várhatóan nem lesz sokkal magasabb az ideinél, ugyanis 2023-ban a nem konszolidált mérlegfőösszegük mindössze 3 százalékkal emelkedett.
A csütörtök esti kormányrendelet újabb egy évvel meghosszabbítja a kiskereskedelmi pótadót, az eddigi kulcsok és sávok változatlanul hagyása mellett.
A biztosítók különadója is hosszabbodik 2025-ben. Eszerint 2025. december 10-ig a 2025. január 1-jétől november 30-ig elszámolt biztosítási díj alapján kell pótadóelőleget fizetni, de a pótadót a társaságok a bankokhoz hasonlóan szintén csökkenthetik 2030. január 1-jét követően lejáró államkötvény-vásárlással.
Jövőre is velünk marad a Brent és Ural típusú nyersolajak világpiaci ára közötti különbségre kivetett 95 százalékos különadó.
A rendelet megszüntet több olyan különadót is, amelyről korábban már Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt. Így jövőre kivezetik
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.