Nehéz időket él át az ország, nagyon meg kell válogatni, mire költ az állam. A 2025-ös költségvetési javaslatból az azért kiderül, hogy van egy stratégiai ágazat, amelyre a legnagyobb bajban sem sajnálja a kormány a pénzünket: a sport.

Holott elsőre úgy tűnhet, hogy nem így lesz, legalábbis a sportköltségvetést indító „versenysport és szakmai feladatok támogatása” nevű sorra az idei 45,6 után jövőre már csak 44,2 milliárd forint jut. De mielőtt azt hinnénk, hogy itt valami nagy forrásmegvonás következik, elég odanézni a „sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása” sorra, oda ugyanis a mostani 24,3 helyett jövőre már 30,8 milliárd forint jut. A kiemelt sportegyesületek támogatására pedig 14,6 után 17,5 milliárd forint megy el.

Külön tétel a Magyar Labdarúgó Szövetség támogatása: az MLSZ az idei 11,4 milliárd forint után jövőre már 13,2 milliárddal számolhat. A sport népszerűsítése és a diáksport, együtt a Sportoló Nemzet Programmal is nagyot nyer: idén még csak 987 millió forint jutott erre a célra, jövőre már 1,3 milliárd fog. A sportegészségügy támogatása 1 milliárdról 1,1 milliárdra nő, az Országos Sportegészségügyi Intézet támogatását pedig 2,6 milliárd forintról 4,2 milliárdra növelik.

Első ránézésre látványos lehet, hogy a sporteredmények díjazására szánt keret 15,9-ről 14,3 milliárdosra csökken, de valójában itt nincs semmilyen dráma, egyszerűen csak páratlan év jön, amikor nem lesz olimpia, aminek a bajnokait díjazni kellene.

Van viszont egy olyan tétel, amely fillérre pontosan ugyanakkora marad, mint idén, vagyis az inflációval korrigálva még veszít is a reálértékéből: a fogyatékosok sportja ugyanúgy 552 millió forintot kap, mint most.

És mi a helyzet a sportlétesítményekkel? Itt jön az igazán nagy ugrás. A kormány úgy számol, hogy a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség bevételei 7,5-ről 12,5 milliárd forintra nőnek. Az ingatlanjaik fenntartása viszont tripla annyiba kerül, mint idén: 13,3 helyett 39,9 milliárd forintba.

Hungaroring Forma-1-es Magyar Nagydíj.

Veres Viktor

Itt is, ott is akadnak további milliárdok

De vannak egyéb részei is a büdzsének, ahol taktikusan elszórva találunk sportfinanszírozási tételeket. A kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolításának kerete – a Miniszterelnöki Kabinetiroda pénzei között – 46,6 milliárd forintról 32 milliárdosra csökken. Itt az nehezíti a tisztán látást, hogy a sportot más nagy rendezvényekkel egybemossák, így alig lehet követni azt, hogy pontosan mi megy majd sporteseményekre.

A Miniszterelnökség kiadásai között jelenik meg 19 milliárd forint működési és 29 milliárd forint felhalmozási kiadás a Hungaroring Sport Zrt. szakmai feladatainak támogatására – az idei büdzsében ugyanez a tétel nem volt benne, a fejezeti indoklásból derült csak ki, hogy azért, mert a Nemzeti Sportügynökségnek adott állami támogatások közül 17,8 milliárd volt a Hungaroringé és a Forma-1 Magyar Nagydíj megrendezéséé.

Szintén a Miniszterelnökségnél található 14 milliárd az aktív kikapcsolódást szolgáló programokra, 1 milliárd 47 millió forint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központnak, és ha nagyon jóindulatúak vagyunk, a kerékpáros útvonalak fejlesztésére és üzemeltetésére szánt 2,8 milliárd forintot is ide számolhatjuk – idén ezekre 4,2, 1,04, illetve 1,3 milliárd forint ment el.

A kisebb tételeket is hozzáadva az jön ki: 2024-ben 215 milliárd forint ment el a költségvetésből sporthoz kapcsolódó célokra, 2025-ben már 284 milliárd. Ez 32 százalékos növekedés egy év alatt.