Az Európai Unió 15. szankciós csomagja újabb féléves mentesítést adott az orosz kőolaj importtilalma alól Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak, pedig utóbbiak nem is kérték a hosszabbítást. Csehországba tavaly közel egymillió tonna kőolajat szállított a Mol kezében lévő szlovákiai Slovnaft.
A szankciócsomagot Magyarország az EU soros elnökeként nemcsak megszavazta, hanem az előkészítésében is fontos szerepet vállalt. A Európai Unió Tanácsa hétfőn hagyta jóvá a tervezetet, amely összesen 84 jogi és természetes személyt érint, a listán első alkalommal szerepelnek kínai és észak-koreai vállalatok és tisztviselők. Az időzítésnek fontos politikai üzenete van: még az oroszbarátsággal vádolt Magyarország elnöksége alatt is képes meghozni ilyen horderejű döntéseket az unió.
A szankciók zöme tartalmaz valamilyen halasztást, amire azért van szükség, hogy a tagállamok felkészülhessenek a változásra és csökkentsék a gazdasági sokkhatásokat.
A cseh energiaellátás biztosítására még 2022-ben született egy kitétel, miszerint a szlovákiai olajfinomító által előállított termékeket is értékesíthette a Mol tulajdonában lévő Slovnaft a cseh piacon idén decemberig, ennek a határidejét most kitolták 2025 júniusáig – emlékeztet a Népszava.
„A most elfogadott szankciós csomag első tervezetében még nem volt benne a szlovák kivétel meghosszabbítása, a sajtóértesülések szerint ezt Szlovákia kérte, majd az Európai Bizottság és Magyarország, mint a Tanács soros elnöke köröztette a tagállamok között. Bár a kivétel Csehországra vonatkozik, Prága nem tartotta szükségesnek ennek a kivételnek a meghosszabbítását” – írja a lap.
Csehország 2023-ban ideiglenesen több kőolajat importált a Barátság-vezetéken keresztül, mint a háború előtt, ehhez számítódik még az a 935 ezer tonna, ami Szlovákián keresztül érkezett az országba. A cseh kormány azonban úgy számol: jövő júniusra képesek teljesen helyettesíteni a keletről jövő behozatalt Németországon és Olaszországon keresztül a Transalpine vezetékkel, és így a szlovákiai többletre sincs szükségük.
Bár Hernádi Zsolt Mol-vezér egy Telexen megjelent interjúban azt állította, hogy az oroszok nem érzik meg a szankciók hatását, és hogy sok európai ország importál orosz kőolajat és LNG-t. Az előbbi esetén ez biztosan nem igaz: az orosz kőolaj importja 2021-es 71 milliárd eurós érték töredékére csökkent, az EU-s orosz olajimport mintegy 90 százaléka ma már szankció alá esik – írja a Népszava. A földgáz-szektort ugyanakkor nem érintik a szankciók, és több európai ország – köztük Spanyolország vagy Franciaország –, valóban több cseppfolyósított orosz gázt vásárol, mint korábban.
Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezetője néhány hete úgy fogalmazott a Politico kérdésére: a magyarországi olajfinomítók képesek lennének orosz olaj nélkül működni 2026 végére, de a más típusú olajra való átállás költségeit Bacsa 500 millió dollárra taksálta. Ennek fedezésére az EU-nak is be kellene szállnia „pár száz millióval” – mondta.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
A kormány arra reagált, hogy Karácsony Gergely bejelentette: a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
Egyelőre nem tudni, mekkora a kár.
Forrásaink szerint a közvélemény-kutatások miatt nő a feszültség a Fideszben, de az egység még nem bomlott meg.
Új helyzet van.
