Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Elkészült a Magyar Nemzeti Bank a három havonta megjelenő Inflációs jelentés idei utolsó kiadványával, egyben az utolsó olyannal, amelyet még Matolcsy György elnöksége alatt adnak ki. Az MNB ebben a jelentésében szokott részletes előrejelzést adni, mi mindent vár az előttünk álló hónapokra – a címével ellentétben nem csak az inflációról, hanem a gazdaság teljes egészéről.
A legfontosabb számok a 2025-ről szóló prognózisban a következők:
- Az infláció legjobb esetben 3,3 százalékos lehet, a legrosszabb forgatókönyv szerint 4,1 százalékos (három hónapja ilyenkor még 2,7-3,6 százalék közöttit mondtak, szóval jelentősen romlott az előrejelzés),
- a GDP az idei nagyon gyatrához képest legfeljebb 3,6 százalékkal nőhet, a legrosszabb esetben pedig csak 2,6-tal (az előző kiadásban még 2,7-3,7 százalék köztit vártak),
- az átlagkereset minimum 8,6, de akár 9,6 százalékkal is emelkedhet, így az inflációval korrigálva 3,7-4,4 százalékkal érhetnek többet a fizetések, mint idén,
- a foglalkoztatottság a legrosszabb esetben 0,3 százalékkal csökkenhet, a legjobb forgatókönyv szerint 0,1 százalékkal nőhet.
Ami pedig 2024-et illeti: az MNB szerint idén a GDP a legjobb esetben is csak 0,7 százalékkal nőhet a tavalyihoz képest, de ha a legrosszabb verzió valósul meg, akkor csak 0,3 százalékos növekedést kapunk majd. Ez egészen borzasztó ahhoz képest, hogy a kormány eredetileg 4 százalékkal tervezett.
Azt is hozzátették mindehhez, hogy „az alappályát felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik”, kevésbé szikár szakmai nyelven: fel kell készülni arra, hogy ha valami elromlik a világban vagy itthon, akkor még ennél is gyengébb számok jöhetnek.
Mi jött be a korábbi előrejelzésből?
A hasonló prognózisoknál mindig izgalmas kérdés, hogy mennyire jöttek be korábban, úgyhogy érdemes most elővenni a tavaly ilyenkori jelentést, mit mondott akkor az MNB 2024-re. A jegybank akkor úgy kalkulált, hogy a 2024-es GDP-növekedésünk valahol 2,5 és 3,5 százalék között lesz, ehhez képest ennek a közelében sem lesz a valódi szám. Az inflációt 4 és 5,5 százalék közöttre várták, ami után kellemes meglepetés, hogy minden bizonnyal 3,6 vagy 3,7 százalék lesz a teljes éves átlag. A jegybank védelmében azt azért még érdemes ehhez hozzátenni: szinte az összes piaci elemző is a valósnál nagyobb GDP-növekedést és magasabb inflációt várt tavaly ilyenkor 2024-re.
Azt, hogy miért romlott nagyot az inflációs előrejelzés az elmúlt három hónapban, az MNB azzal magyarázza, hogy
- a forint gyengülése már meglátszik a fogyasztói árakon is,
- az élelmiszerek alapanyagai drágulnak,
- a jövedéki adó 2025 januárjától érvényes emelése pedig még tovább fogja növelni az árakat.
Az elemzés szerint az infláció 2025 januárjában már 4 százalék fölött lehet, az első negyedévben kezd majd újra lassulni, az új év nagy részében 3 és 4 százalék között áll majd.
Külön kitértek arra is a szerzők, hogy a kormány feltalálta az inflációkövető adóemelést: 2025-től minden évben az előző év júliusi inflációjával emelkedik a regisztrációs adó, a gépjárműadó, az átírási illeték, valamint az üzemanyagok és az alkoholtermékek jövedéki adója. 2025 elején a dohánytermékek jövedéki adója 8 százalékkal nő meg, a cégautóadó pedig 20 százalékkal, ezekre majd 2026-tól lesz érvényes az inflációkövető éves adóemelés.
Az MNB számítása szerint ez az egyetlen döntés a 2025-ös inflációt 0,3 százalékponttal dobja meg, 2026-tól kezdve pedig minden évben 0,1-0,2 százalékponttal lesz nagyobb az infláció.
Ezt az egész számítást úgy készítették el, hogy azzal kalkuláltak, az üzemanyagok és a piaci árú energia 3,6 százalékkal drágulhat jövőre. Ebben nagy szerepük van olyan eseményeknek is, amelyekre a magyar politika nem lehet hatással, de azért hazai folyamatok is mozgatják az árfolyamot: azt a hatást, amit olaj világpiaci árának csökkenése okoz, mostanában kiüti az, ahogy a forint gyengül. Erre jön majd rá a jövedéki adó inflációkövető emelése.
Fazekas István
Ami pedig a gazdasági növekedést illeti: a lakossági fogyasztás lassan már újra beindul, jövőre ehhez a munkáshitel program és a családi adókedvezmény emelése is adhat egy löketet. Csakhogy az igazi baj nem ezzel van, most már nem ez fogja vissza a növekedést, hanem az, hogy sem az állam, sem a cégek nem kezdenek bele új beruházásokba. Ha a kereslet tartósan javul, akkor a vállalatok 2025-ben sok olyan beruházást kezdhetnek el pótolni, amelyet 2022-2024 közöttről halasztottak el – írja a jelentés. És persze az sem ártana, hogy az európai gazdaság beinduljon.
Önmagában 0,6 százalékponttal dobhatja meg jövőre a GDP-t az, hogy a terv szerint 2025-ben megkezdi a működését három óriásberuházás is: a debreceni BMW-gyár, a szintén debreceni CATL-üzem, és a szegedi BYD-gyár. 2026-ban aztán még ehhez képest is további 0,8 százalékponttal növeli majd a GDP-t ez a három üzem. Azt viszont az MNB is hozzáteszi: „a megtermelt hozzáadott értékből a tőkejövedelem döntő hányada és a munkajövedelem egy része is külföldi szereplőké lehet”.
