Január vége óta nőtt a bizonytalanság, romlottak a kilátások a jegybank szerint, a Monetáris Tanács ezért egyhangúlag a 6,5 százalékos alapkamat tartása mellett tette le a voksát. Más opció az asztalon sem volt – árulta el Virág Barnabás a kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen.

Globálisan szeptember óta sok országban megállt a dezinfláció, vagyis az infláció lassulása – mondta el. Ez részben a szolgáltató szektor magas átárazásai, részben a nyersanyagárak emelkedése miatt alakult így, beleértve az élelmiszereket, az alelnök a tejet és az olajat említette.

Magyarországon a januári infláció és a maginfláció érdemben meghaladta a várakozásokat, 5,5 százalékra ugrott. Még a jegybanki várakozásokat is, márpedig ritka, hogy a jegybanki előrejelzési sáv felett alakuljon a tényadat. Ezt az alelnök figyelmeztető jelnek nevezte.

Virág szerint a januári infláció miatt a vártnál magasabb inflációs pálya kialakulásának nőtt a kockázata. Később arról beszélt, hogy ugyan nem akar a készülő, egy hónap múlva megjelenő Inflációs jelentésre támaszkodni, de a januári magas infláció miatt az egész éves inflációs pálya feljebb tolódhatott.

Korábban – a januári adat ismerete előtt – a jegybank februárra várta a dezinflációs fordulatot, vagyis azt a pontot, ahonnan az infláció újra mérséklődni kezd. Ez az előrejelzés már nem érvényes.

A sok bizonytalanságra hivatkozva Virág konkrét előrejelzést nem akart adni, a Monetáris Tanács álláspontja szerint valamikor az első negyedévben folytatódik a dezinfláció. (Tehát praktikusan februárban vagy márciusban.) Kulcs, hogy a dezinfláció a korábban vártnál magasabb szintről indul el, ez már biztos.

HVG

A januári magas infláció elsősorban az üzemanyagok, az élelmiszerek és a szolgáltatások áremelkedése miatt jött össze. Utóbbi szektorban 9 százalék volt az infláció, ami „nincs összhangban az árstabilitással” – mondta Virág Barnabás.

A szolgáltatószektort illetően az év eleji átárazások mindig beszédesek az egész évre. A januári adat rendkívül magas volt, 2023-mal összevethető.

Persze vannak benne egyedi történetek, a banki szolgáltatások, telekommunikációs szolgáltatások átárazása. (A banki szolgáltatások esetében a kormány díjemelési stopja miatt tolódtak a díjemelések.)

Probléma, hogy a lakossági inflációs várakozások magas szinten maradtak (messze magasabban, mint a ténylegesen mért infláció). Az alelnök által mutatott ábra szerint a 2022-es szinten vannak majdnem. Az MNB felmérése szerint a vállalkozásokat is aggasztja az infláció.

Az infláció árnyékát is ki kell verni a gazdasági szereplők fejéből

– mondta Virág Barnabás.

Szintén inflációs kockázatot hordoz, hogy a piaci árazások szerint további divergencia várható az amerikai Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájában. Az eurózónában a kamatok csökkennek várhatóan, azonban Amerikában a kamatcsökkentési ciklus vége felé járhat a Fed. 204 bázispontra nyílhat a kamatkülönbség, ami kockázatkerülést indukálhat a befektetők körében a feltörekvő piacokkal szemben.

Összességében a jegybank Monetáris Tanácsa úgy látja, hogy óvatos, türelmes, stabilitásorientált, szigorú irányultságú monetáris politikára van szükség a pozitív reálkamat fenntartására. Cél a dezinfláció minél gyorsabb újraindítása, az árstabilitás fenntartható elérése.