A várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat szintjén és az egyéb kamatkondíciókon a jegybank Monetáris Tanácsa február 25-ei kamatdöntő ülésén: az irányadó ráta marad 6,5 százalék.
Ez volt egyébként Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó kamatdöntése. (Hacsak nem történik valami szélsőséges fejlemény a következő szűk egy hétben, ami soron kívüli kamatváltoztatást indokolna.) Matolcsyt március 4-ével Varga Mihály volt pénzügyminiszter váltja a jegybank és a Monetáris Tanács élén.
A döntés cseppet sem meglepő, a Magyar Nemzeti Bank októberben állt meg a kamatcsökkentésekkel, Kandrács Csaba alelnök már akkor jelezte: a Monetáris Tanács ugyan hónapról hónapra eseti, adatvezérelt módon dönt, a jegybank kész huzamos ideig fenntartani a 6,5 százalékos kamatszintet.
A január végi kamatdöntésen a csökkentés opcióként sem merült fel, és a szó is kikerült az iránymutatásból. A jegybank szerint december óta romlottak az inflációs kilátások, a lakossági és vállalati várakozások pedig az indokoltnál még jobban zuhantak. A geopolitikai helyzet bizonytalan, a befektetői hangulat változékony, Magyarország „szembeszeles környezetben” van.
Azóta ráadásul a KSH közzétette a január hónapra vonatkozó inflációs adatot. Az áremelkedés üteme váratlanul nagyot gyorsult, 5,5 százalékra emelkedett. A magyarországi infláció ezzel ismét Európa-bajnok, és duplája az uniós átlagnak.
