Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Egyelőre nem világos, milyen ellencsapásra lehet képes Irán, ugyanakkor Donald Trump táborában is többen úgy látják, hogy Amerikának nem lett volna szabad belekeverednie ebbe a háborúba.
Ekkorát Trump még nem hazardírozott, beleértve egész első elnöki ciklusát is – olvasható a Financial Times cikkében. Hónapokon át békét ígért, ám Amerika most nyakig van a háborúban. Alighanem az volt szemében a döntő tényező, hogy Irán és szövetségesei meggyengültek, ezért korlátozottnak és sikeresnek tudja feltüntetni a beavatkozást. Egyben abban bízik, hogy a megfélemlített perzsa állam gyors megbékélést akar, nem pedig bosszút állni. Ha bejön a számítása, akkor véget vet a nukleáris fenyegetésnek, viszonylag csekély áron. Ám hatalmas a kockázat, hogy még inkább lángba borul a Közel-Kelet, és veszélybe kerül Amerika, illetve Izrael biztonsága.
Brian Katulis, a washingtoni Közel-Kelet Intézet vezető elemzője úgy véli: minden az iráni reakciótól függ. Ám még nem világos, mennyire képes visszavágni a rendszer. Regionális hálózatán keresztül azonban komoly bajokat tud okozni, a terrort is ideértve.
Dana Stroul, a korábbi helyettes védelmi államtitkár szerint az elnök úgy vágott bele a kalandba, hogy nem magyarázta meg a helyzetet a népnek, és nem kérte ki a Kongresszus felhatalmazását. Ezt Aaron David Miller, aki a külügy tárgyalója volt a régióban, azt mondja, hogy a Fehér Ház tud mivel érvelni, főleg, ha Teherán visszavág. Az azonban már más, ha amerikaiak halnak meg és felmegy 100 dollárra az olajár.
A lap egy másik elemzése is arra jut, hogy visszaüthet Trumpra odahaza az iráni bombázás, mert a MAGA-mozgalmon belül sokan attól tartanak, hogy Teherán és az általa támogatott szélsőséges csoportok amerikai katonákon állnak bosszút. A bezárkózás hívei közül jó néhányan úgy látják, hogy Izrael körmönfontan beleráncigálta az USA-t a háborúba.
Steve Bannon úgy reagált az éjszakai rajtaütésre, hogy a nagy többség ki akart volna maradni a történetből. Egyetért vele Tucker Carlson, aki fontos véleményformáló a szélsőjobbon, mert a támadás ellentétes az Amerika mindenekelőtt felfogásával. A héja Lindsay Graham szenátor viszont nagyon is támogatja a szerepvállalást.
Megint mások nem szeretnék, ha az Egyesült Államok még mélyebben belekeveredne a viszályba és segítene lefejezni az iráni rezsimet. A szélsőséges portál, a Breitbart washingtoni tudósítója kijelentette, hogy Trumpnak egy csomó mindent meg kell magyaráznia hívei számára és vissza kell nyernie a nép bizalmát.
Nyitókép: Tüntetés Szöülban, miután az Egyesült Államok Irán atomlétesítményeit bombázta
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Izrael örülhet, jobb esetben a konfliktus lezárulhat, de az iráni rezsimváltás nem valószínű. Rossz esetben a háború elhúzódhat és kiszélesedhet, attól függően, hogy mit lép a jelentősen meggyengült Irán.
Erről ír a világsajtó.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe a Fehér Házban.
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.