Őrült tempóban szaporodnak és egyre nagyobbá nőnek az informatikai adatközpontok, miután a mesterséges intelligencia kiszolgálása felturbózta az keresletet irántuk. Ezek a bázisok annyi áramot fogyaszthatnak, mint egy város és az Egyesült Államok elöregedett elektromos hálózata nem tudja tartani a lépést a nyaktörő ütemű bővüléssel.
Ráadásul, ahogy egy korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, a mesterséges intelligencia (MI) energiafogyasztásának pontos meghatározása is problémás.
Az elektromos energia hiánya a legjelentősebb szűk keresztmetszet a mesterséges intelligencia felhasználásának terjedésében – derült ki a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlanpiaci tanácsadó tanulmányából, amelyről a Quartz számolt be. A meglévő adatközpontok kiadatlan erőforrásai a bázisok kapacitásának 2,3 százalékára csökkentek, ami rekordalacsony szint.
Sokszorosukra nőnek az adatközpontok, és ez sem elég az igények kiszolgálásához
A kereslet eddig soha nem látott különbséget teremtett a vállalatok adatközponti szolgáltatások iránti igényei és a rendelkezésre álló kiszolgáló kapacitás között. Néhány évvel ezelőtt a legtöbb ilyen központot 200-300 megawatt áramellátási kapacitással ki lehetett üzemeltetni és nagyjából 300 hektárt foglaltak el.
A beruházók jelenleg ehhez képest tízszeres, gigawattos energiaigényeket támasztó, ezerhektáros létesítményeket terveznek – mondta Andy Cvengros, a JLL amerikai adatközpontpiaccal foglalkozó teamjének vezetője.
Olyan áramigény jelent meg, mintha New York teljes ellátását egyetlen áramforrásból akarnánk megoldani.
Megjelentek a „virtuális” igényeket támasztó spekulánsok
A hatalmas kereslet természetesen felkeltette a spekulánsok érdeklődését is. Megjelentek az olyan adatközpont-kapacitás iránti igények, amelyeket benyújtóik jó áron tovább akarnak értékesíteni a valódi felhasználóknak. Chicagóban 40 gigawattnyi szolgáltatásra jelentettek be igényt, amelyek 90 százaléka nem valódi. Ugyanakkor túlterheli a közüzemeket és a valódi igénylők éves hosszúságú várólistára kerültek.
A kereslet sok helyen olyan koncentrált, hogy a cégeknek még fel sem épült adatközpontokban kell helyet foglalniuk. Ezek esetén is sokszor egy évbe telik, mire a megrendelők valóban elkezdhetik használni a lestoppolt adatközpont-kapacitást.
Repkednek az az ezermilliárdos becslések a beruházási költségekről
A pénzügyi adatok megdöbbentőek. A JLL becslése szerint Észak-Amerikában 1000 milliárd dollárt kell adatközpontok fejlesztésére fordítani 2025 és 2030 között, amihez több mint 100 gigawatt áramtermelő kapacitást kell kiépíteni, ami sokszorosa például a paksi erőmű kapacitásának.
A Morgan Stanley kalkulációja szerint a globális adatközpont-szolgáltatásban háromezer milliárd dollár befektetésre van szükség 2028-ig. Azt nem lehet megmondani, hogy ez a jelentős befektetés megtérül-e még azelőtt, hogy a beépített technológia elavulna. Sam Altman, a mesterséges intelligencia egyik legnagyobb fejlesztő cége, az OpenAI vezérigazgatója szerint az MI területén befektetési buborék fúvódik fel. Valami hasonló, mint ami a dotkomlázzal történt az ezredforduló idején. A cégvezető ennek ellenére ezermilliárdokat tervez adatközpontok építésére fordítani.
A paksi erőmű sokszoroságra van szükség
Túry Gergely
Egy dolog persze az áram előállítása, egy másik a szállítása. Ahogy egyre több ágazat szereplői akarnak MI-t alkalmazni – a feldolgozóipar, a kereskedelem, a bankok után például az egészségügyi intézmények is –, egyre nagyobb terhelés nehezedik az ország öregecske elektromos hálózatára. A transzformátorok szállítási határideje például négy-öt évre nőtt.
