Magyarország hivatalosan is pert indított az Európai Unió Tanácsa és az Európai Békekeret (EPF) ellen, mert vitatja azt a döntést, amely az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás új forrását szabályozza. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, amely azonban tovább irányította a Törvényszékhez, a kormány 2025. július 11-én nyújtotta be a luxembourgi Törvényszékhez, amely formai szempontból elfogadta az ügyet, és augusztus 25-én közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában – szúrta ki a portfolio.hu.
A kereset középpontjában a Tanács 2024. május 21-én elfogadott határozata áll.
Ez a döntés előírja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni. Az EPF az EU kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.
A magyar kormány azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az EPF irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését, amely a tanácsi határozat végrehajtásáról rendelkezett, valamint a döntést rögzítő jegyzőkönyvet.
Az uniós tagállamokban körülbelül 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zárolva, ennek döntő része a belga Euroclear elszámolóházban. Ezek a pénzek magukhoz az EU-hoz nem kerülnek, de a kezelésükből származó kamat- és befektetési hozam évente több milliárd euróra rúghat. A szakértői becslések 3–5 milliárd euró közötti éves bevételt valószínűsítenek, amelyet az új szabályozás alapján közvetlenül Ukrajna katonai támogatására lehet fordítani.
A kormány által vitatott tanácsi döntést Magyarország szavazata nélkül hozták meg. A Tanács álláspontja szerint ugyanis a zárolt eszközökből származó hozam felhasználása nem új költségvetési kötelezettségvállalás az EU büdzsé terhére,
hanem egy meglévő szabály végrehajtása, amelyhez nem szükséges egyhangúság.

A per várhatóan évekig elhúzódik majd, közben az EPF tovább működhet – a döntés azonban precedens értékű lesz, így leghatározó a jövőre nézve.