Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány után, amikor az emberek visszatértek a boltokba, áruházi lopási válságról kezdtek beszélni. A kereskedők úgy döntöttek, nem hagyják annyiban a dolgot, kerül, amibe kerül.
A koronavírus-járványt követő években az amerikai áruházláncok vezetői, a helyi politikusok és a hatóságok úgy látták, hogy az országot ellepték az áruházi tolvajok – írta a CNN az azóta eltelt idő fejleményeit bemutató cikkében. Videók jelentek meg, amelyekben szervezett bűnbandák berontanak egy-egy boltba, összeszedik, amit tudnak, és villámgyorsan távoznak a lopott portékával.

A közösségi médiában egymás követték a hírek, amelyek a hasonló esetekről szóltak, ám William Blair ágazati szakértő már 2023-ban arról beszélt, hogy a kiskereskedők „eltúlozzák” a lopások jelentőségét. Úgy vélte, hogy az áruházak menedzsmentje sokszor a rossz készletgazdálkodást és az elhibázott stratégiai döntéseket próbálja elfedni azzal, hogy a tolvajokra mutogat. Ma már a kereskedők és a hatóságok is azt mondják, hogy nem is olyan vészes a helyzet, ám ezt annak tulajdonítják, hogy hathatós beavatkozással sikerült rendezni a problémát: a boltosok nagy anyagi áldozatot vállalva növelték a biztonsági intézkedéseket, a politikusok, a rendőrség és a bíróságok pedig az áruházi lopások büntetésének szigorítására hivatkoznak.
Az áruházi szarkák visszaszorítását segítette, hogy az esetek nagy részében ugyanaz a néhány tolvaj tevékenykedett. A nagyobb bandák azért lopnak, hogy másodkézből továbbadják az árut, amit a nagy értékű termékek jobb nyomon követésével viszonylag hatékonyan lehet ellensúlyozni. A statisztika a bűnüldözés sikerességét igazolja.
A bejelentett áruházi lopások száma 2023 első felében 16 százalékkal volt magasabb, mint 2019 első felében – derült ki a bűnmegelőzéssel foglalkozó Council on Criminal Justice civil szervezet elemzéséből. Ugyanakkor ebben az összehasonlításban a szervezet által vizsgált 24 városból 17-ben csökkent a lopások száma. Ennél is érdekesebb azonban, hogy 2025 első felében 12 százalékkal kevesebb áruházi lopást jelentettek be, mint 2024 azonos időszakában.
Az adatokat óvatosan kell kezelni, mert az áruházak valójában nem tudják pontosan, miért zsugorodik az árukészletük a beérkező termékekhez képest. Szó szerint zsugorodásnak (shrink) nevezik ezt a jelenséget. Ebben benne van az elveszett, megrongálódott, megromlott áruk miatt elszenvedett veszteség, akárcsak a dolgozói és vevői lopások okozta kár.
Az áruházak többsége arról számolt be, hogy az utóbbi időben javult az úgynevezett shrink mutatójuk. Ezt annak tulajdonítják, hogy erősítették az áruházi szarkák levadászását segítő megfigyelőrendszerüket. Emellett hozzájárult a javuláshoz, hogy rigorózusabban könyvelik el a beérkező és az eladott árukat. A tolvajokat elriaszthatja, hogy az elmúlt években összesen 80 új törvényi rendelkezés született, amelyek keményebb büntetésekkel növelik a lopás kockázatát.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?