Viharkár: az idei szezonban 30 százalékkal többet fizettek a biztosítók, mint tavaly

Az átlagos kár 139 ezer forint volt, 2020-ban még csak 78 ezer forint. Az esetek száma is másfélszeresére nőtt.

  • HVG

Az idén, a május 1. és augusztus 31. közötti viharszezonban 101 032 kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz, amelyek ezek nyomán 13 milliárd 124 millió forintot fizettek már ki vagy tartalékolnak kárkifizetésre, 3 milliárd forinttal többet a tavalyi azonos időszakinál – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) az MTI-vel.

Az összesítés, amelyet a MABISZ a tagszervezeteinek jelentései alapján készít, és nem tartalmazza a mezőgazdasági, ipari, illetve a közintézmények káradatait, azt mutatja, földrajzi megoszlásukat tekintve a viharok Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Csongrád-Csanád vármegyéket, továbbá Budapest, Debrecen, Hajdúszoboszló, Szeged, Gyál, Szentendre, Székesfehérvár, Vecsés, Hódmezővásárhely városokat sújtották leginkább.

Az idei átlagkár összege közel 139 ezer forint, míg tavaly ez 137 ezer forint volt. A 130 ezer forint körüli átlagkár nagyjából megfelel egy viharszezonnak, ugyanakkor az elmúlt három évet tekintve, 2023 azonos időszakában volt utoljára hasonló nagyságú kár 13 milliárd 101 millió forinttal – írták.

A károk száma évente nagyon változó, de mindezt befolyásolja a károk típusa is. 2020-ban 85 ezer bejelentés után még 6,6 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók, egy évvel korábban pedig 4,1 milliárdot, 96 ezer bejelentésre. Ez egyrészt jelzi a viharok évről évre növekvő intenzitását, ugyanakkor a kárösszegek megnövekedésében szerepet játszanak az időközben megemelkedett építkezési, újjáépítési költségek is. A korábbi éveknél jóval nagyobb összegeket kell szánni a viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is – hangsúlyozzák a jelentésben.

Az ingatlanok több mint 80 százaléka biztosított, ennek ellenére a MABISZ hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mindenki rendelkezzen az adott kockázatokra és fedezetekre szóló lakásbiztosítási szerződéssel.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?