Az Egyesült Államok hírszerzési információkkal látja el Ukrajnát, hogy támogassa a nagy hatótávolságú rakétatámadásokat mélyen Oroszországban – közölték amerikai tisztviselők a Wall Street Journallal. Ez azt jelenti, hogy az ukránok a határtól távol eső finomítókat, csővezetékeket és erőműveket is fogják tudni támadni, azzal a céllal, hogy megfosszák a Kremlt az olajbevételeitől és az üzemanyagtól, amelyekkel fenntartja a háborút.
Az amerikai tisztviselők szerint a hírszerzési segítség jóváhagyása röviddel az után történt, hogy Trump a múlt héten egy Truth Social-bejegyzésében bírálta Vlagyimir Putyint – szerinte az orosz elnök tulajdonképpen átverte őt, amikor azzal kecsegtette, hogy tárgyalóasztalhoz ül. Trump ebből kiindulva jelentette ki, hogy Ukrajna visszaszerezheti az összes elfoglalt területét, korábban pedig azt is mondta, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút anélkül, hogy Oroszország belsejében is támadást indíthatna.
Abban az esetben, ha Donald Trump engedélyezi egy újabb fegyverrendszer, a Tomahawk rakéták átadását Kijevnek, azzal még az eddigieknél is súlyosabb csapásokat mérhetnek Oroszországra. Emellett az is felmerült a Trump-adminisztrációban, hogy Barracuda cirkálórakétákkal is gazdagítsák az ukrán erőket – ezeket repülőgépekről lehet indítani, és típustól függően 220-900 kilométer a hatótávolságuk.
Ez nem túl jó hír az orosz gazdaság számára, ahol az ukrán olajfinomítókat ért támadások miatt üzemanyagválság van, több régióban is benzinkutak zárnak be, a Krímben korlátozták az eladható üzemanyag mennyiségét 30 literben, árplafont vezettek be, több helyen pedig már jegyre adják a benzint. Azokban az országrészekben, ahol nem maximalizálták az árakat, a januári árakhoz viszonyítva 40 százalékos volt a drágulás, emellé a tervek szerint 20-ról 22 százalékra emelik az áfát, ami szintén fel fogja hajtani az árakat.
Egy hónapban mintegy 2 millió tonnára lenne szüksége az országnak benzinből, ebből esett ki 400 ezer tonna a szakértők szerint. A Kommerszant szerint Moszkva most azzal próbálja enyhíteni a válságot, hogy eltörlik a Kínából, Dél-Koreából és Szingapúrból importált benzin 5 százalékos vámját, és engedélyeznék a monometilanilin, egy oktánszámnövelő benzin-adalékanyag használatát fél évre. Ezekkel az intézkedésekkel a tervek szerint havonta 350 ezer tonna benzint és 100 ezer tonna gázolajat tudnának a belső piacra dobni.
Ez természetesen komoly presztízsveszteség lenne a Kreml számára, mert az az egészen hihetetlen helyzet állt elő, hogy a világ egyik legnagyobb kőolaj kitermelő országa arra kényszerül, hogy üzemanyagot vásároljon külföldről.
Emellett már szeptemberben bejelentették, hogy az üzemanyagexportot felfüggesztik az év végéig. Elemzők a Kommerszantnak azt mondták, hogy a lépések enyhíthetik a rövid távú gondokat, de nem oldják meg az orosz üzemanyagágazat mélyebb problémáit.
Azzal meg már eddig sem tudtak mit kezdeni, hogy egyre hevesebb ukrán dróntámadások érik az olajfinomítókat. A Meduza összesítése alapján az elmúlt hónapokban dróntámadások érték a Rjazany, Uhta, Szaratov, Volgográd, Szizran, Novokujbisevszk, Szamara, Szlavjanszk, Ilszkij, Novosahtyinszkij, Afipszkij és számos más finomítót. Összesen az ország 38 ilyen létesítményéből legalább 16-ot találtak el, volt, amelyiket többször is. A BBC szerint tíz olajfinomító már augusztus óta áll, vagy csak részlegesen tudott újraindulni a támadások után.
A támadott létesítmények együttesen a teljes olajfinomítás 20 százalékát teszik ki. Ha az egész idei évet nézzük, akkor a helyzet még rosszabb az oroszok számára, a BBC szerint január eleje óta az ország 38 nagy finomítójából mintegy 21-et értek támadások. Emellett a szankciók miatt bekövetkező alkatrészhiány is sújtja az ágazatot, Szergej Civilev energiaügyi miniszter a Szövetségi Tanácsban már július közepén arról beszélt, hogy az olajipari cégek nem jutnak alkatrészekhez, gépekhez, amelyek segítségével meg tudnák szüntetni az okozott károkat. Kínából tudnak alkatrészhez jutni, de azok minőségben messze elmaradnak a nyugatiaktól.
Így nem csoda, ha olyan olajfinomítók is leállnak, amelyeket nem ért éppen támadás. Szerda reggel például tűz ütött ki Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítójában a Moszkvától északra fekvő Jaroszlavli régióban. A hatóságok leszögezték, hogy nem dróntámadás okozta a tüzet, hanem „emberi mulasztás”, amibe bármi beleférhet. Utoljára egyébként tavaly januárban támadták az ukránok a Slavneft-Janosz finomítót.
Az ukránok jelenleg kétféle célpontot határoznak meg: a polgári ellátáshoz elengedhetetlen nagy finomítókat, valamint a határhoz közelebb esőket, amelyeket az Ukrajnában harcoló csapatok ellátására használnak. Ha Trump engedélyezi a Tomahawk rakétákat, akkor várhatóan még súlyosabb támadásokat tudnak mérni az ágazatra, mivel a precíziós fegyverekkel a finomítóknak azt a részét támadhatják, amit a legnehezebb és a legidőigényesebb pótolni, mint például a desztillációs tornyokat. Ráadásul ezek a fegyverek a jelenleg használt drónokénál jóval nagyobb bombaterhet visznek magukkal, mintegy 450 kilós a robbanófej. Ez a korábbi támadásokhoz képest még nagyobb pusztítást jelez előre.
Nyitóképünkön orosz olajfinomító ég egy ukrán dróncsapás után 2024-ben. Fotó: AFP / Maxar
Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
