Az utolsó pillanatban kellett lemondania Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az október 15-re tervezett moszkvai arab–orosz csúcstalálkozót, mivel az arab vezetők többsége végül úgy döntött, hogy nem megy el rá – írja a Bloomberg.
Putyinnak kezdetben nagy tervei voltak a rendezvénnyel, ezzel próbálta ugyanis megmutatni a Nyugatnak és legfőképpen Donald Trumpnak, hogy Oroszország befolyással bír az arab világra, és ott jelentős a támogatottsága is.
Ugyan az utolsó pillanatos lemondás kellemetlen a Kreml számára, az orosz vezetés abban bízik, hogy a csúcsot valamikor a közeljövőben meg lehet majd rendezni.
A találkozó elhalasztását hivatalosan a Kreml azzal magyarázta, hogy az arab vezetők nem tudnak Moszkvába utazni, amíg zajlik a Trump által bedobott közel-keleti béketerv megvalósítása.
Putyin pedig pénteken már arról beszélt, hogy a halasztást ő javasolta, mert nem akart belezavarni a közel-keleti folyamatokba.
A Bloomberg szerint ugyanakkor a halasztás jól mutatja, hogy az arab világ vezetői jelenleg fontosabbnak, hogy Trumppal építsék a kapcsolataikat, és nem akarják a fejükre idézni az Oroszországgal egyre türelmetlenebb hangnemet megütő amerikai elnök rosszallását.
„Tekintettel Trumpnak a Kremllel szembeni legutóbbi nyomásgyakorlási kísérleteire, hasznos lett volna megmutatni, hogy Oroszország nem elszigetelt, és hogy vannak még befolyásos barátai” – mondta Alekszandr Gabujev, a berlini Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója.
Oroszország legalább április óta készült erre a találkozóra, akkor jelentette be ugyanis Putyin. A Kreml 22 arab állam vezetőjét hívta meg a csúcstalálkozóra, amelynek a szlogenje az „együttműködés a békéért, stabilitás és biztonság” lett volna.
Keddig azonban mindössze egy maroknyi vezető jelezte részvételi szándékát, köztük az új szíriai elnök és az arab liga vezetője, ám a térség olyan nagyágyúi, mint a szaúdi trónörökös, Mohamed bin Szalmán herceg, az Egyesült Arab Emirátusokat vezető Mohammed bin Zájed al-Nahján emír és Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök hallgatásba burkolóztak.
A Kreml szerint a találkozót majd novemberben már meg lehet tartani, ugyanakkor nehéz a történteket függetleníteni Donald Trump személyétől, aki az elmúlt hetekben egyre keményebb hangot ütött meg Oroszországgal szemben, és közben az arab vezetőket méltatta, amiért azok elősegítették a Hamásszal folytatott tárgyalásokat.
A közel-keleti politikai térben hagyományosan jelenlévő oroszok befolyása némileg megrendült az utóbbi időben. Ehhez természetesen köze van az ukrajnai háborúnak is, mivel az nagyrészt lefoglalja az orosz katonai, gazdasági és diplomáciai kapacitásokat. Amikor tavaly év végén Bassár el-Aszad rezsimje megbukott Szíriában, azzal az arab világon belüli utolsó tényleges szövetségesét vesztette el Moszkva, innentől kezdve érdekkapcsolatokra van utalva a régióban, és jelenleg nem tud sok mindent hozni a közös asztalhoz.
„Putyin szerette volna mindenkivel tudatni, hogy ő a vezetője a globális többségnek, de miféle többségről beszélünk az arab világ nélkül” – tette fel a kérdést Andrej Kolesznyikov moszkvai politikai elemző. „Szeretne olyan nagy játékos lenni, mint amilyen a Szovjetunió volt, csak épp nincsenek meg hozzá az erőforrásai” – jelentette ki.
