2019 és 2025 között a legtöbb országban jobban emelkedtek az élelmiszerárak, mint az általános inflációs mutató, a két kivétel Kína és Csehország.
Magyarország mindkét mutatóban az élmezőnyben végzett a világon, a kumulált (halmozott) infláció 49,9% volt, míg az élelmiszerárak 81,6%-kal emelkedtek az elmúlt hat évben – írja a portfolio.hu a Financial Times, illetve az ENSZ élelmezési szervezetének (FAO) alapján. Az élelmiszer-infláció Törökországban 790 százalékos volt.
A kettő közötti különbségben van egy ország, amely megelőzött minket,
Kolumbiában ugyanis hat év alatt „csak” 36,9% volt az infláció, az élelmiszerek drágulásában viszont majdnem utolértek minket.
A magyar élelmiszer-inflációban alighanem szerepe volt a forint 2021–2022-ben mutatott gyengülésének. Bár a 2025-ös év egyik nagy nyertese a forint, ötéves időtávon csak a dél-koreai won gyengült többet. Persze az élelmiszerárak változásában sok más is szerepet játszik egy adott ország nyersanyag-ellátottságától a helyi cégek súlyáig. Ha azonban a régiós versenytársakhoz (Csehország, Lengyelország) viszonyítjuk, akkor lehet összefüggés a kettő között. Különösen, ha a szintén kicsi és nyitott cseh gazdaságot vesszük viszonyítási alapnak, ott a korona majdnem 10 százalékkal erősödött hosszú távon a dollárral szemben.
Fazekas István
Tavaly december óta az Eurostat is külön adatbázisban vizsgálja az élelmiszerárak változását, európai összevetésben is kimagaslik a magyar drágulási ütem, hiszen
2015-höz képest több mint a duplájukra emelkedtek az élelmiszerárak.
Tíz év alatt például a kenyér ára több mint két és félszeresére emelkedett Magyarországon, rajtunk kívül csak a lengyeleknél és a bolgároknál volt duplázás felett a drágulás. Ugyanakkor a hús árában dobogón sincs a 71,1%-os magyar áremelkedés. Ezen belül pedig például a sertéshús esetében hét országban is nagyobb volt az áremelkedés az elmúlt tíz évben, mint Magyarországon.
A tej fogyasztói ára tíz év alatt 57%-kal emelkedett a magyar piacon, Európában van tíz ország, ahol ennél is nagyobb drágulást tapasztaltak. A tojás árában csak a szlovák és az észt emelkedés haladta meg a 110%-os magyar drágulást 2015-höz képest. A gyümölcsök árában magasan Európa-bajnok Magyarország, több mint 170%-kal emelkedtek az árak tíz év alatt, miközben még a második Lengyelország sem ért el 100%-ot sem. De hasonló volt tapasztalható a zöldségek esetében is, ahol a 130%-os magyar áremelkedés kimagasló volt Európában.
