Kedden jelentette be a CAPSAT nevű elit egység ezredese, Michael Randrianirina, hogy átvette az irányítást a hadsereg Madagaszkáron, és a parlament alsóházának kivételével megszünteti az összes állami intézmény működését. Addigra már az elnök, Andry Rajoelina elmenekült egy francia katonai gépen az országból – a Reuters szerint Dubajban kötött ki –, az ő feladatait pedig egy védelmi tanács veszi át az átmeneti időszakra. Azt ígérik, ez legfeljebb két évig fog tartani, ezalatt népszavazást rendeznek az alkotmányról és általános választásokat tartanak.
Az országban több hete tüntetések voltak, ami mögött a Gen Z ifjúsági mozgalom állt. Egy idő után erőszakossá váltak a tiltakozások, legalább 22 ember meg is halt a rendőrökkel való összecsapásokban. Eredetileg a vízhiány és az áramkimaradások miatt vonultak az utcára még szeptemberben, de nagyon gyorsan megváltozott a tüntetések jellege, és már az összes olyan problémára követeltek választ, ami a fiatalok szerint nagyon régóta megoldásra vár. Ilyen az egyenlőtlenség, a munkanélküliség, a megélhetés, a széteső közszolgáltatások, a korrupció és az óriási szegénység. Utóbbi hihetetlen méreteket ölt Madagaszkáron, a Világbank adatai szerint 1960 – amikor kivívta a függetlenségét Franciaországgal szemben – és 2020 között az egy főre jutó GDP 45 százalékkal csökkent. Az ország lakossága ezzel szemben hatszorosára nőtt, ma már több mint 30 millióan élnek ott, míg az átlagéletkor 19 év, vagyis a többség a Z generációhoz tartozik. Madagaszkár még az afrikai országok közül is kirívó eset, az emberek háromnegyede a Világbank által megállapított napi 2,15 dolláros szegénységi küszöb alatt él. Az átlagfizetés évi(!) 600 dollár, elektromos áramhoz – már amikor épp van – a lakosság egyharmada fér csak hozzá. Emellett a korrupció szárnyal, az ország 2012 és 2024 között a Transparency International korrupciós indexén a nem túl veretes 118. helyről a 140. helyre esett vissza.

Pedig Madagaszkárnak meglenne a kitörési lehetősége. A Reuters szerint a vaníliatermelés – az ország adja a világtermelés kétharmadát –, a nikkel, a zafír és az ilmenit – ezt egy elsősorban fehérítésre szánt ásvány, amit a titánium-ötvözetek előállításánál is alkalmaznak – kitermelése elég jó alapot teremthetne a gazdasági növekedéshez. Na meg persze a turizmus, mivel a Magyarországnál hatszor nagyobb sziget bővelkedik látnivalóban, és rengeteg strand várhatná a külföldieket. Az elmúlt évtizedek kormányainak egyike sem tudott élni a lehetőségekkel, így nem egyedi, hogy a kormányt lemondatják, vagy egy puccs dönti meg a vezetést.
A most elmenekült Andry Rajoelina is puccsal került a hatalomba 2009-ben. A sors iróniája, hogy azzal vált népszerűvé a fiatalok között, hogy az ötvenes éveinek végén járó egykori Marc Ravalomanana elnököt „öregezve” kritizálta, vele szemben pedig magát állította, mint egy fiatal tettre kész politikust. Akkor a világ legfiatalabb államfője volt a 34 évével, és pont azokra a problémákra kínált megoldást, amelyek megoldatlansága miatt most az utcára ment a Z generáció.
Tizenhat éve az is imponált a fiataloknak, hogy menő DJ volt, sőt, volt egy rádióadója is. Háromszor lett elnök, de az elmúlt években több korrupciós botrány is megrázta a kormányát. Tavaly például a kabinetfőnökét elítélték Londonban, mert megpróbálta korrumpálni a Gemfields nevű drágakőbányászattal foglalkozó cég vezérigazgatóját (felajánlotta neki, hogy 310 ezer dollárért a kitermelési jogokhoz hozzásegíti).
A Covid idején Rajoelina azzal tűnt fel, hogy egy gyógynövényes tonikot népszerűsített, mondván, az napokon belül meggyógyítja a betegséget. Mindez persze hazugság, legalábbis semmiféle bizonyíték nem volt arra vonatkozóan, hogy segítene. (Azt azért hozzátennénk, hogy nem volt egyedülálló a világban az ilyen szintű hülyeség a járvány idején, Donald Trump a hidroxiklorokinra esküdött, hogy gyógyítja a koronavírus-fertőzést, egy francia tanulmány szerint a szer használata csaknem 17 ember halálát okozta.)

Rajoelina másik zseniálisnak szánt ötlete az volt, amikor 2022-ben, a Madagaszkár című animációs filmekből merítve adómentességet ajánlott fel a nemzetközi befektetőknek, ha zsiráfokat, zebrákat és elefántokat importálnak Afrikából, hogy ezzel fellendítsék a turizmust. Senki sem élt ezzel a lehetőséggel.
Két éve már rezgett a léc az elnök számára, az újraválasztását sorozatos tüntetések kísérték. A botrányt az okozta, hogy francia állampolgárságot kapott, ami vörös posztó a lakosság szemében a gyarmati múlt miatt. Mivel a választásokon se egyenlő esélyekkel indultak vele szemben az ellenzék jelöltjei, ezért nem is kampányoltak. Rajoelina így is csak a voksok 59 százalékát szerezte meg, ráadásul a jelentések szerint a szavazáson folyamatosok voltak a csalások.
A végzete ugyanaz a katonai egység lett, ami hatalomra juttatta, a CAPSAT, ami a véres tüntetések után puccsot hajtott végre. A vezetője, Michael Randrianirina az elnök egyik leghangosabb kritikusa volt, emiatt 2023 novemberében le is tartóztatták, majd három hónappal később felfüggesztett börtönbüntetést kapott puccskísérletért és visszatért a CAPSAT-ba. Meglepő, hogy visszaengedték az egységéhez, de azt tudni érdemes, hogy már a letartóztatásakor is rengetegen tiltakoztak, így tulajdonképpen az elnök engedett a nyomásnak Randrianirina esetében.
Most az a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a Gen Z-vel, illetve a tüntetésekkel. A céljukat elérték, a kormány és az elnök is megbukott, azonban katonai vezetése lett az országnak. A puccsot támogató Gen Z képviselője az RFI rádióban közölte, hogy „megkezdődött a küzdelem második szakasza”, tárgyalások folynak a hadsereggel, de részvételük a kormányban még nem biztos. Az ezredes azt mondta kedden, „kormányt fogunk alakítani, és konszenzusra jutunk”. Azt is elmondta, azok a Z generációs tüntetők is részei lesznek a folyamatnak és a követeléseiket figyelembe kell venni. Lehetséges, hogy Randrianirina tanult az elmúlt hónapok történéseiből. Figyelemre méltó volt, ahogy az elégedetlen nepáli fiatalok felgyújtották a parlamentet és elzavarták az egész kormányt, vagy ahogy Srí Lankán eltakarították a hatalomból Mahinda Rajapaksa elnököt és az egész pereputtyát, de Bangladesben is kormányt buktattak. Emellett felkészül Marokkó, Peru és Kenya is, ahol szintén tüntetésekbe kezdtek a fiatalok.
Bart Cammaerts, a London School of Economics politikatudományi professzora a CNN-nek azt mondta, ez a generáció úgy érzi, hogy az „érdekeik nincsenek képviselve vagy figyelembe véve”. Szkeptikusak a liberális képviseleti demokráciával szemben, bár továbbra is nagyra értékelik a demokratikus elveket és a döntéshozatalt.
Nehéz őket a hatalomnak úgy kezelni, vagy ellenőrizni, mint egy szervezetet, mert ad hoc módon online szerveződnek és decentralizáltak. Nincsenek vezetőik, akiket le tudnának tartóztatni, és pillanatok alatt összehoznak egy demonstrációt online. Ez a dühös korosztály ráadásul látott egy erős példát Nepálban, így – miközben úgy érzik, nincs vesztenivalójuk, mert nem látnak maguk előtt jövőt – könnyebben utcára mennek, számolniuk kell vele az országok vezetőinek.
Nyitókép: Andry Rajoelina újraválasztási kampánya során politikai gyűlésen tart beszédet Mahanoróban, 2023-ban. Fotó: AFP / RIJASOLO