Az EU nyugdíjreformhoz kötheti az uniós támogatások kifizetését

Az Európai Bizottság nyugdíjreformhoz kötné az uniós támogatások kifizetését – értesült a Politico.

A bizottság azért gondolkodik ilyen radikális lépésben, mert így próbálják megóvni a tagállamokat a demográfiai válságtól.

Három vezető EU-tisztviselő a lapnak elmondta, hogy az EU végrehajtó hatóságának gazdasági és pénzügyi jogalkotó szervei az egyes országoknak nyugdíj-megtakarítási politikák ajánlásával kívánják megerősíteni a meggyengült állami nyugdíjrendszereket.

Amennyiben a tagállamok nem veszik figyelembe ezeket az ajánlásokat, akkor előfordulhat, hogy nem kapják meg maradéktalanul a következő hétéves költségvetésből rájuk eső támogatásokat.

„A bizottságnál az a dolgunk, hogy segítsünk az országoknak meghozni a nehéz döntéseket” – mondta a lapnak az Európai Bizottság egyik vezető tisztviselője.

Az EU egy több komponensből álló válság elé néz, amit az eladósodás, az elöregedés és a csökkenő születésszámok eredményeznek. Ez az együttállás minden olyan társadalmat megroppant majd, amelyek az adófizetőkkel akarják eltartatni a nyugdíjasokat. 2023-ban az uniós nyugdíjasok több mint 80 százalékának az állami nyugdíj volt az egyetlen jövedelme. Ennek pedig az a következménye, hogy az EU 65 év feletti polgárainak egyötöde, azaz 18,5 millió ember él szegénységi kockázatnak kitett helyzetben.

Brüsszel célja kettős: enyhíteni az államkincstárakat terhelő nyomást a nyugdíjasok megélhetésének biztosítása érdekében, és segíteni egy amerikai típusú tőkepiac kialakítását az emberek hosszú távú megtakarításainak befektetésével.

Ez nem hangzik rosszul, ám a megvalósításának komoly politikai akadályai vannak. Egy valamire való pénzügyminiszternek a nyugdíjreform puszta gondolatától is összeugrik a gyomra.

Ráadásul a tagállami nyugdíjpolitika nem az Európai Bizottság hatásköre, viszont a kormányzatokat megrendítheti, ha a támogatásokat politikailag kényes kérdésekhez kötik.

„A nyugdíjreformot nem lehet megvásárolni” – mondta egy pénzügyminiszter-helyettes. „Ez a demokrácia lényegét érinti.”

A nyugdíjreformok ráadásul hajlamosak kivinni az embereket az utcára. Kedden Brüsszelben is összecsapások voltak a rendőrség és a nyugdíjkorhatár megemelése miatt tiltakozó szakszervezetek között.

Belgium még olcsón megúszta, Franciaországban ebből hónapokig tartó tüntetéssorozat lett, majd a Macron által most kinevezett miniszterelnök, Sébastien Lecornu végül bejelentette, hogy elkaszálja a reformot annak érdekében, hogy működőképessé váljon a parlament, ahol a többségben lévő ellenzéki pártok egyetlen törvényt sem engedtek át a testületen.

A reformok elhalasztása jövőre akár 400 millió euróba is kerülhet Párizsnak, egy olyan időszakban, amikor a kormány próbálná szigorítani a költségvetést és csökkenteni az ország egyre növekvő adósságterhét.

Ugyanakkor a bizottság nem fog nyugdíjkorhatárokat és juttatásokat meghatározni, ehelyett inkább azt szeretné, ha a tagállamok megtakarításra ösztönöznék a polgáraikat, illetve, hogy a cégek vállalati nyugdíjkonstrukciókat kínálnának az alkalmazottaiknak.

„Nem tudjuk, hogy miért rajong ennyire ezért az ötletért az Európai Bizottság. A nyugdíjreform hatalmas vitákat váltana ki. erősen kétlem, hogy bárki is belefogna” – mondta egy másik pénzügyminiszter-helyettes a lapnak.