A magyar gazdaságnál csak az osztrák teljesített rosszabbul az EU-ban
Az Európai Unió gazdasága növekszik, de Magyarország számára rossz hír, hogy két fontos partnerünk, Ausztria és Németország is gyengélkedik.
Az Európai Unió gazdasága növekszik, de Magyarország számára rossz hír, hogy két fontos partnerünk, Ausztria és Németország is gyengélkedik.
A technikai recessziót megúsztuk, az év második felében az lesz a nagy kérdés, hogy az adókedvezményekből mennyi pénzt hajlandóak az emberek vásárlásra költeni, és mennyire félnek az inflációtól – vélik a szakértők.
A béke, az adókedvezmények és a nyugdíjasok élelmiszer-utalványai pörgetik majd fel a gazdaságot – így kommentálta az NGM a friss GDP-növekedési adatot.
Tovább halasztjuk a repülőrajtot, a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt csak a magyar GDP. Legalább pozitív számot látunk – most tértünk vissza oda, ahonnan 2024 elején esni kezdett a gazdaság.
Miután szinte utolsóként Nagy Márton is belátta, hogy nem reális a kormány által várt gazdasági növekedés, zuhanni kezdett a forint.
Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen egy nappal a második negyedéves GDP-adatok közzététele előtt elismerte: még a márciusban remélt 2,5 százalék közelében sem lesz a gazdasági növekedés. Pedig már az is jóval kevesebb volt, mint amennyivel a költségvetés elfogadásakor számoltak.
Nullához közeli GDP-számra készít fel a kormány; a BYD szegedi tömegtermelésének elhalasztásáról érkeztek hírek; megjelentek a legapróbb részletek is az új lakáshitelről. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A második negyedévről hamarosan rossz szám fog érkezni, az év második felében pedig akkora növekedés lehet csak, hogy egy gyenge pluszban legyünk 2025 egészére – számol az NGM.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, amit többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az OTP jól teljesít, de ez nem Magyarországnak köszönhető.
A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Idén nem, jövőre viszont már visszaállhat a magyar gazdaság a növekedési pályára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy látja, hogy az árrésstopok hosszú távon magasabb árakhoz vezethetnek, a vámháborúból viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a kormány a választások előtt osztogatni fog, ami fűti majd az inflációt, az jövőre is még 4,6 százalék lehet. A béremelkedés üteme lassul, a közepes reálbér idén és jövőre 2,5 százalék körül nőhet.
A hitelminősítő szerint jövőre pöröghet fel a magyar gazdasági növekedés.
Magyarország az utolsók között van, nézzük akár negyedéves, akár éves alapon az Európai Unió államainak idei első negyedéves gazdasági teljesítményét.
Pete Hegseth szerint a hónap végéig döntés születik a kötelezettségvállalási szint növeléséről. Korábban a magyar miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, ez milyen nehézségeket okozna a magyar gazdaságnak.
Meglátták az elemzők, mi okozta az év eleji visszaesést, és még tovább rontották az előrejelzéseiket. Az infláció viszont egy kicsit kisebb lehet, mint amit eddig vártak.