Korlátozza a kormány által a 2010-es években központi foglalkoztatási eszközzé tett közmunkaprogramban való részvétel lehetőségét a hétfő esti Magyar Közlönyben megjelent rendelet, hogy minél több embert tereljen az elsődleges foglalkoztatás felé.
A jogszabály szerint 2025. november 17-étől
akinek tíz évnél hosszabb közfoglalkoztatási múltja van, az nem hosszabbíthatja meg automatikusan a jogviszonyát, az állami foglalkoztatási szerv egyéni eljárás során mérlegeli, hogy a rendszerben maradhat-e.
A mérlegelés szempontjai között van az álláskereső végzettsége, készségei, szociális és munkaerőpiaci helyzete, emellett a régiós munkaerőpiac és a „megfelelő” (azaz nem közfoglalkoztatási) munkahelyek száma, a munkavállalást akadályozó tényezők, valamint az elérhető támogatások és szolgáltatások lehetősége.
A közmunkaprogramba való bevonás előtt a szervnek kötelező megvizsgálni a munkaerő-közvetítés lehetőségét a térség elsődleges munkaáltatóinál, beleértve azokat is, akik harmadik országbeli munkaerőre jeleztek igényt.
Egyetlen kivételt enged meg a rendelet: nem kell a részletes előzetes vizsgálat, ha az érintett 3 éven belül öregségi nyugdíjra jogosult lesz.
A jogszabály célja, hogy a közfoglalkoztatás ne váljon a tartós megélhetés formájává, hanem csak átmeneti megoldást szolgáljon a munkavállalók életében.
Tavaly év végén az állam az idény- és alkalmi munkában való részvétel lehetőségét korlátozta drasztikusan: idénymunka esetén a minimálbér 0,75 százalékát, alkalmi munka esetén 1,5 százalékát kell közteherként befizetnie a munkáltatónak. Az időtartamot is korlátozza a kormány: július 1-jétől egy évben legfeljebb 120 napot dolgozhat valaki egyszerűsített foglalkoztatásban.
Ennek hatásairól ebben a cikkben írtunk részletesen:
