Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közzétett tájékoztató szerint január 1-jétől – a minimálbér emelkedése miatt – nő az alkalmi és idénymunkások, azaz az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozók után fizetendő adóteher.
A munkáltatók által befizetendő összeg mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,5 százaléka, azaz 1500 forint, alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1 százaléka, azaz 2900 forint.
A filmipari statiszták alkalmi munkájánál a közteher a hónap első napján érvényes minimálbér 3 százalékára, azaz 8700 forintra nő. Az ő esetükben az ebből származó napi nettó jövedelmük nem haladhatja meg a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, ez jelenleg 34 900 forintot tesz ki.
A kormány azonban itt nem állt meg, és a december közepén elfogadott költségvetési törvény alapján jelentősen, 50 százalékkal megemelte a február 1-jétől a közteher mértékét. Így a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében a befizetendő összeg az aktuális minimálbér 0,75 százalékára (2175 forint), alkalmi munka esetében 1,5 százalékára (4350 forint) nő. Így összességében az adóterhek az egyszerűsített foglalkoztatásban dolgozó munkások után 2024-hez képest 62 százalékkal emelkednek februártól. A statiszták esetén a kormány nem emelt az adókulcson.
Szigorítás nélkül sincs elég munkás kéz
A kormány ráadásul július 1-től 120 napra korlátozza azt, hogy egy magánszemély összesen hány napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban, a jogosultság ellenőrzése pedig a munkáltató feladata lesz, ehhez a NAV állítólag egy lekérdezhető felületet fog biztosítani.
A szigorítás annak ellenére lép életbe, hogy komoly munkaerőhiány sújtja a hazai mezőgazdaságot, a szektorban közel évi 100 milliárd forint kárt okoz az elégtelen munkaerő-ellátottság a FruitVeB szerint – írtuk tavaly júliusban. A legnagyobb problémát a gyümölcs- és zöldségszüret jelenti, amelynek 30-70 százalékát szezonális munkaerő végzi.
A keleti országrészben már 12 ezer, az ország középső és nyugati részen 15-18 ezer forintot is fizettek a tavalyi szezonban naponta az idénymunkásoknak, azonban így is egyre nehezebb volt munkaerőt találni. Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke akkor arról beszélt az Agrárszektornak, hogy a megoldást egyre nagyobb arányban a harmadik országbeli munkavállalók (nem magyar és nem uniós állampolgárok) jelentik, például a Fülöp-szigetekiek, akik „alázatosak, szorgalmasak és megbízhatók”. Utóbbi szerinte különösen fontos, mivel a magyar munkások esetében előfordul, hogy egyszerűen nem jelennek meg a munkaterületen, míg a filippínókra ez nem jellemző, ezért még a magasabb adminisztratív terhek mellett is megéri őket alkalmazni.
