Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
„Nonszensz, hogy az erősen munkaerőhiányos gazdasági környezetben nem könnyítjük, hanem nehezítjük a dolgozó kézhez jutást” – méltatlankodik Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Felháborodását az váltotta ki, hogy a – mára a nemzetgazdasági tárcába olvadt – Pénzügyminisztérium decemberben jelentősen szigorított az egyszerűsített foglalkoztatásról (efo) szóló törvényen, ami a mezőgazdasági idénymunkát, az alkalmi munkát és a filmes statiszták alkalmazását szabályozza. A 2025-ös költségvetést megalapozó törvény módosításai alapján másfélszeresére nőtt a közteher mértéke: február 1-jétől idénymunkánál naponként a minimálbér 0,75 százalékát, alkalmi munka esetén a 1,5 százalékát kell befizetnie a munkáltatónak. Ez – mivel a minimálbér is nőtt – 2024-hez képest 62 százalékos emelkedést jelent: idénymunkánál 1334-ről 2181 forintra, alkalmi munkánál 2668-ról 4362 forintra ugrott a munkások után fizetendő közteher.
Az igazán nagy érvágást azonban az jelenti, hogy
2025. július 1-jétől egy munkavállaló naptári évenként legfeljebb 120 napot dolgozhat ilyen keretek között, míg a jogszabály korábban munkáltatónként határozta meg a 120 napot.
A szigorítás főként a zöldség- és gyümölcstermesztésben okozott pánikot, a szektor ugyanis a mezőgazdasági idénymunkások egyik legnagyobb foglalkoztatója.
Egy közel száz hektáron gazdálkodó Heves megyei cég vezetője szerint az adóemelést még lenyelnék, noha a bevételük fele már tavaly is munkabérre ment el. Az elmúlt évben több mint 90 millió forintot fizettek ki napszámra és további 10 milliót az idénymunkások utáni adóra. Ez utóbbi 2025-ben már 16 millió forint lenne – ám ő most már attól fél, hogy az efóban tölthető munkanapok drasztikus szigorítása után nem talál embert a földekre.
