Kedd este jelentette be lemondását Lengyel Tibor, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének (MOMSZ) elnöke, miután a Kúria döntése jogszerűnek minősítette korábbi munkáltatójának, az Országos Mentőszolgálatnak azonnali felmondását. Lengyel Tibor közleményében azt írta, ügye „jól példázza, milyen kiszolgáltatott helyzetben van ma egy szakszervezeti vezető Magyarországon”.
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=1250344880469264&set=a.556791879824571&type=3&ref=embed_post
Az érdekvédelmi vezetőnek még tavaly nyáron mondott fel a Mentőszolgálat, mint Lengyel írta, „nem előzmények nélkül”, ugyanis a döntést megelőzően hosszabb időn át olyan körülmények alakultak ki körülötte, amelyek munkavégzését ellehetetlenítették. Lengyel az általa jogellenesnek vélt felmondás miatt a bírósághoz fordult, ahol első fokon munkáltatójának, másodfokon viszont neki adtak igazat. Utóbbi döntéssel a Fővárosi Ítélőtábla munkaviszonyát vissza is állította, ám a Kúria végül újból a munkáltató javára döntött, amivel Lengyel munkaviszonya ismét megszűnt.
https://hvg.hu/itthon/20250525_Orszagos-Mentoszolgalat-jogellenes-kirugas-Lengyel-Tibor-szakszervezet-elnok-Nagykata-mentoallomas
Szabó Imre Szilárd ügyvéd és egyetemi docens, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke a HVG kérdésére elmondta, hogy az ügy szinte egyenesen következik a hazai szakszervezeti rendszer alapvető sajátosságaiból. Bár az kimondottan szokatlan, hogy egy ilyen felmondási ügy ennyi fordulatot vegyen a három bírósági szint ítéletei által, az nem ritka, hogy szakszervezeti tisztségviselőknek a munkáltatója felmondjon – vagy megpróbáljon felmondani.
Szabó Imre Szilárd ügyvéd, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke.
Munkástanácsok
Eleve tévedés, hogy a szakszervezeti vezetők munkaviszonya általános védelmet élvezne – mondta el Szabó. Valójában csak a munkáltatói felmondással és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással szemben jelent védelmet, azt ugyanis a szakszervezet írásos ellenvéleményével megakadályozhatja. Ennek a védettségnek azonban nemcsak az szab korlátot, hogy a védett tisztviselők száma korlátozott, hanem az is, hogy az azonnali hatályú felmondásra nem vonatkozik.
A kellő okkal indokolt azonnali hatályú felmondással a munkáltató bármely dolgozója munkaviszonyát megszüntetheti. Ez egy szakszervezeti tisztviselővel két okból történhet: egyrészt, ha munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Másrészt előfordulhat az is, hogy a munkáltató csak ürügyül használja ezt az eljárást, hogy a szakszervezet hozzájárulását megkerülhesse.
„Ez a szabályozás valójában kiindulópontját tekintve rendben van. Lehetetlen helyzetet teremtene, ha egy munkáltató indokolt esetben sem küldhetné el egy munkavállalóját, ha az szakszervezeti tisztséget visel. A munkáltatói visszaélések kiküszöbölésére pedig adott a munkaügyi per lehetősége, és pont azért van szükség bíróságokra, hogy az észszerű jogi lehetőséget ne lehessen visszaélésszerűen az érdekvédelmi vezetők ellen fordítani” – mondta Szabó. Vagyis elvileg a munkaviszony bírósági visszaállítása és a kártérítés mint jogkövetkezmény megfelelő garancia lenne a védettség érvényesítéséhez.
„Megfelelő, de önmagában nem elégséges” – pontosított Szabó, rámutatva, hogy ez akkor működne igazán megbízhatóan, ha az elvesztett perek után a cégeknek külön, akár jelentős összegű munkaügyi bírsággal is számolniuk kellene. Mivel ilyen szankció most nem fenyegeti a munkáltatókat, adott esetben olyan költség-haszon elemzésre juthatnak, hogy megéri megpróbálkozni az azonnali felmondással, hiszen legrosszabb esetben némi perköltséggel és kártérítéssel az eredeti helyzet áll vissza, míg „szerencsés” esetben akár meg is szabadulhatnak a célba vett szakszervezetistől. Egy cégmérethez vagy bevételi összeghez igazított bírság vagy más szankció megbízhatóan elriasztaná a cégeket attól, hogy a valóban indokolt eseteken kívül is az azonnali felmondással próbálkozzanak – mondta az ügyvéd. Szabó a Munkástanácsok részéről tavaly javaslatot is tett arra, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ilyen esetekben bírságot szabhasson ki a tisztségviselők alaptalan kirúgásával próbálkozó cégekre. Javaslatuknak azonban egyelőre nem lett következménye.
Mellesleg a szakszervezeti munka szempontjából az is indokolt lenne, hogy ne a dolgozók, hanem a konkrét szakszervezethez tartozó tagok létszáma alapján állapítsák meg a védett tisztviselők számát, hiszen a szervezetben elvégzendő munka mennyisége is ettől függ inkább – tette hozzá.
A védettség és felmondás egész problémaköre pedig végső soron azért merül fel kérdésként, mert a szakszervezeti vezetők jellemzően egyúttal az adott cég munkavállalóinak is megmaradnak. Ugyanakkor a hazai szabályozási környezetben éppen ennek a jogi lehetősége biztosítja, hogy a szakszervezeti szisztéma egyáltalán fenn tudjon maradni.
Nyitóképünk illusztráció: A munka törvénykönyve. (Fotó: Stiller Ákos)
