Soha nem mondták még annyira kevesen azt, hogy ők szegények, sem az EU-ban, sem Magyarországon – mutatta be az Eurostat. A statisztikában, amikor nem a valódi szegénységi adatokat mérték, hanem arról kérdezték meg az embereket, ők saját magukat szegénynek tartják-e, a magyarok 19,8 százaléka válaszolt így. Ez jóval jobb, mint az egy évvel korábbi 22,6 százalék, és hatalmas javulás a tíz évvel ezelőtti 46,6 százalékhoz viszonyítva. Hasonló tendencia látszik az egész EU-ban: az unió polgárainak 27,1 százaléka vallotta magát szegénynek tíz éve, 19,1 százalék egy éve ilyenkor, és 17,4 százalék most.
A legrosszabbnak a görögök érzik a saját helyzetüket, náluk 66,8 százalék tartja magát szegénynek. A görög helyzetértékelés annyival rosszabb mindenki másénál, hogy még a lista utolsó előttije, Bulgária is csak 37,4 százalékos arányt ért el. A leginkább a németek és a hollandok érzik jónak a vagyoni helyzetüket, nekik csak 7,3-7,3 százalékuk mondta magát szegénynek – érdekes módon még az unió leggazdagabb országában, Luxemburgban is ennél magasabb, 8,5 százalékos az arány.
A 19,8 százalékos magyar szám azt mutatja, hogy ezúttal egész pontosan értékelik a magyarok a helyzetüket: a KSH szerdán bemutatott, A háztartások életszínvonala című kiadványa szerint az ország 19,4 százaléka tartozik a szegények és a társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettek közé. Ez 1 millió 819 ezer ember, nyolcezerrel több, mint egy évvel korábban. Korábban jóval többen mondták magukat szegénynek, mint ahányan a statisztika szerint valóban annak számítanak, ezúttal a két szám nagyjából összeért.