Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Áprilisban választásokat tartanak, ez nagyon komolyan átírhatja a napi szintű gazdasági forgatókönyveket – erről beszélt Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján. Az alaphelyzet ugyanakkor a fél évvel ezelőttihez képest változatlan: gyenge gazdasági növekedés, magas infláció.
Sokkal optimistábbak nem lettünk
– jegyezte meg.
Az ING Bank az idei évre 0,5 százalékos gazdasági növekedést és 4,5 százalékos inflációt vár. Jövőre már nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal nőhet a GDP, igaz, ez már a negyedik év, amikor azt várjuk, hogy jövőre végre jobb lesz – tette hozzá. „Nem arról van szó, hogy a miniszter nem tudja eltalálni a számokat, mi sem tudjuk” – mondta az elmúlt évek tapasztalataival kapcsolatban.
A következő években ugyanakkor reálisnak látszik a 2-3 százalék közötti gazdasági növekedés Virovácz szerint. „Olyan még nem történt, hogy egy gazdaság egy évtizeden keresztül stagnált” – jegyezte meg. A jövő évi növekedés motorja a fogyasztás lehet, még ha be is indulnak a beruházások, nem ezek fogják hajtani a növekedést. A külkereskedelmi mérleg várhatóan javulni fog, de jövőre még vissza fogja fogni a gazdaságot, 2027-re lehet pozitívra, abban az évben viszont már akár 3 százalék körül is lehet a gazdasági növekedést.
A bizalmi indexek hosszú stagnálás után végre felfelé vették az irányt, a gazdaság szempontjából meghatározó feldolgozóiparban azonban még elég rossz az összkép. Magyarország az autógyártástól függ, és bár a belföldi rendelésállmony javult, a sokkal hangsúlyosabb export továbbra is stagnál, 15 százalékkal alacsonyabb, mint 2021-ben.
A munkaerőpiac továbbra is feszes, ami annak köszönhető, hogy a cégek bíznak abban, hogy jövőre javul a helyzet. Így nem merik elengedni a munkaerőt, mert tartanak tőle, hogy nem tudnának újat felvenni. A munkanélküliség 4-4,5, az üres álláshelyek aránya pedig 2 százalék körül ragadt be az elmúlt években. Ugyanakkor a munkaképes korú lakosság száma 2022 közepe óta 125 ezer fővel csökkent, vagyis úgy változatlan a munkanélküliség, hogy közben valójában a kínálat és a kereslet is csökken.
A minimálbér-emelést jellemzően az átlagbér-növekedés is leköveti. Ez kifeszítheti a vállalatokat, még akkor is, ha a tervezett 13, illetve 14 százaléknál végül pár százalékkal kisebb emelésben sikerül megállapodni. „Ha csak 9-10 százalékos emelést kell kigazdálkodni a vállalatoknak, az még mindig sok egy három éve stagnáló gazdaságban” – mondta ezzel kapcsolatban. A cégeknek két út lehetséges: vagy elkezdenek elbocsátani, vagy az árakat emelik. Szerencsés esetben a kettő egészséges egyvelege alakul ki, ekkor ez alig lesz észrevehető a gazdaságban.
Virovácz arról is beszélt, hogy 2014-től alacsony volt az infláció, ám 2017 után az ipari termékek árainak elszállása és a forint szándékos gyengítése is növelte azt. Mindez egy ideig tartható volt, ám 2020 után, a Covid okozta külső sokkok hatására minden felborult, ráadásul a piaci szolgáltatások is elkezdtek inflációt generálni. Azóta a sokk lement, ahogyan az ipari termékek inflációja is, a szolgáltatásoké azonban velünk maradt. Az új környezetben a jegybank szerint erős forintra van szükség az inflációs cél eléréséhez. A tartósan 3 százalék körüli infláció 2028-tól lehet elérhető, addig viszont volatilis lesz az árindex. 2026-ban akár ideiglenesen 2 százalék környékére is lecsökkenhet, de ha kivezetik az árrésstopot, 2027-ben újra 5 százalék körüli lehet az infláció.
2025 végre a forint éve volt az elemző szerint, a piac is elfogadta, hogy a magas kamatok velünk maradnak. A befektetők ezért szívesen tartják magyar eszközökben a pénzüket. A forint idén az euróval szemben közel 6 százalékot erősödött, év végén 385 körül lehet az árfolyam, és a következő 2 évben is 385 és 395 forint között maradhat. Ez még akkor is tartható lehet, ha kamatot vág a jegybank, és a régió többi országában is ez történik. Az ING ugyanakkor 2026 szeptemberéig nem vár kamatvágást, jövőre pedig összesen 50 pontos vágásra számítanak. 2027 végére viszont akár már 4,5 százalékig csökkenhet az alapkamat – ha a régió más jegybankjai is kamatot vágnak.
A választás előtti osztogatással kapcsolatban Virovácz arról beszélt, hogy ezek a kormányzati intézkedések már ott vannak a 2025-ös és 2026-os költségvetésben. Az eddig bejelentett intézkedések összesen a GDP 2,1 százalékába kerülnek, ehhez jöhet további 0,8 százalék a szociális hozzájárulás csökkentésével és a 14. havi nyugdíjjal, utóbbival kapcsolatban ugyanakkor többlépcsős bevezetésről volt szó, az első évben csak a költségek egy része jelentkezhet. A költségvetés elsődleges egyensúlya 0 és -1 százalék közötti, viszonylag stabil, a kormányzat pedig nagyon figyel a hitelminősítésre, nem akarja, hogy bóvli kategóriába sorolják a gazdaságot. Ebben az esetben ugyanis elszabadulna a forintárfolyam, ami a választások előtt politikailag sem érdeke a kormánynak. Az Virovácz szerint nem fenyeget, hogy a mostani osztogatás a 2022-eshez hasonló inflációs sokkot generál.
