Hiába reklámozza magát családbarátként a kormány, jóléti kiadásokban az EU-s lista végén állunk

Masszívan fokozta az eddig sem szűkmarkú választási osztogatását a kormány, de az újabb és újabb szociális kedvezményeknek meg is van a helye, mivel az Eurostat adatai szerint Magyarországé az Európai Unió egyik legszűkmarkúbb jóléti rendszere, derül ki a Népszava cikkéből.

Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint 2024-ben, 0,6 százalékpontos éves növekedés után a tagállamok átlagosan a GDP-jük 27,3 százalékát fordították szociális ellátásokra. Ezzel szemben a magyar állam a GDP mindössze 16,6 százalékát költötte ezen célokra, ez a régió messze legalacsonyabb értéke, és az EU-ban is a harmadik legkisebb ráfordítás. Nálunk csak Málta (13,4 százalék) és Írország (12,4 százalék) szánt kevesebbet szociális kiadásokra.

Márpedig az uniós terminológia szerint a szociális kiadások közé beszámítják az öregségi, egészségügyi, családi, rokkantsági, munkanélküliségi és lakhatási ellátásokat, illetve a klasszikus szegénység elleni vagy más társadalmi kirekesztést megakadályozni hivatott támogatásokat. Vagyis azokat, amelyekre mutogatva a kormány családbarátként szokta reklámozni önmagát.

A Népszava rámutat: a kormány gyakran védekezik azzal, hogy ezek az uniós számok csalókák, ugyanis Magyarország jelentős támogatásokat nyújt az adórendszeren keresztül. Valóban, ott van a fiatalok és a többgyerekes anyák (egyre szélesebb körének elérhető) szja-mentessége, csakhogy 2024-es költségvetés zárszámadása szerint tavaly családi adókedvezmény címén 331 milliárd forintnyi adót nem kellett befizetni az érintetteknek, míg a fiatalok további 196 milliárdnyi szja-befizetés alól mentesültek. A két összeg a GDP 0,6 százaléka, vagyis ha még ezeket is beszámítjuk a szociális transzferek közé, akkor is csak egy helyet javítanánk, Litvániát megelőzve a 24. helyre.

A lap azt is kiemeli, hogy ez az összehasonlítás már csak azért sincs rendben, mert akkor más országok családi adókedvezményeit is figyelembe kellene venni, másrészt az adókedvezmények nem is kiadások, és nem működnek teljes mértékben szociális transzferként, mert sok ilyen kedvezményt magas jövedelmű családok kapnak meg, nem pedig azok, akiknek igazán szükségük lenne rá.