Bemutatta az NGM, hogyan nőtt akkorára a hiány, hogy meg kellett emelni az éves célt

Amikor az első számok kijöttek az október végi hiányról, a kormány azt közölte, hogy tartható a terv, majd fél nappal később megemelte a hiánycélt. Most részletezték, miből állt össze az eddig 3667 milliárdos hiány.

  • HVG

3667 milliárd forint volt a költségvetés hiánya az idei első tíz hónapban – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az eredeti terv az volt, hogy 4122 milliárd forint hiány jöhet össze az év egészében, de ezt már korábban is több lépcsőfokban megemelték, legutóbb épp két hete Nagy Márton közölte, hogy 5055 milliárd jöhet össze december végéig.

Amikor két hete az NGM közzétette az első adatait a tízhavi hiányról, azzal kommentálták, hogy az akkor még épp kisebb hiánycél 77 százalékánál jártunk, miközben az év 83 százaléka eltelt már, vagyis időarányosan jó a helyzet. Fél nappal később jelentette be a nemzetgazdasági miniszter, hogy megemelik a célt.

Most részletesen is bemutatták, hogyan jött össze az első tízhavi hiány.

A bevételek között a társasági adóból hiányzik kimondottan sok, az egész évre tervezett 1285 milliárd forintnak alig a kétharmada, 844 milliárd érkezett be eddig. Útdíjból sem egészen úgy állnak, mint ahogy időarányosan jó volna, a 663 milliárdos terv 78 százaléka, 519 milliárd folyt be az államkasszába október végéig.

Az általános forgalmi adóval egészen jól áll az állam, ott időarányosan pont annál a 83 százaléknál tartunk október végére, amennyi idő az évből eddig eltelt, ráadásul a nagy év végi vásárlások csak most jönnek. Ez 6,1 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor volt, azaz az infláció fölött nő az áfabevétel, ami azt mutatja, hogy hiába a rossz gazdasági helyzet, az emberek azért egy kicsit bátrabban költik a pénzüket – sokszor leírták az elemzők, hogy az ország gazdaságának igazi baja most nem a lakossági fogyasztás, hanem a céges költések leállása, ez is csak egy bizonyíték erre.

Meglepetést is tartalmaz a kormány adócsomagja, itt vannak a részletek

Az szja-t, a taót és az áfát is érinti a Nemzetgazdasági Minisztérium adócsomagja, amelyet csütörtök este bocsátott társadalmi egyeztetésre a Nagy Márton által vezetett tárca.

Majdnem pont az időarányos tervnél tart a személyi jövedelemadó is, abból a terv 82,5 százaléka teljesült eddig. A 4302 milliárd forint 8,6 százalékkal több a tavaly ilyenkorinál, ezen látszik a béremelések hatása.

Jövedéki adóból viszont még csak 78 százalék érkezett be, az ottani 1330 milliárd forint az infláció ellenére is kevesebb (4 milliárddal) annál, ami tavaly január–októberben beérkezett az államkasszába. Ez annak tudható be, hogy a dohánytermékek után 45 milliárd forinttal kevesebb jövedéki adó érkezett, mint tavaly ilyenkor, az NGM magyarázata szerint azért, mert a januári adóemelés előtt gyorsan készletezni kezdtek még az év végén. De 400 millió forinttal csökkent az alkoholos italok és egyéb termékek jövedékiadó-bevétele is, annyival kevesebbet vettek ezekből.

Látható és láthatatlan megszorítások jönnek az választási osztogatás után, bárki nyer

A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.

Ahol nagyon komoly az elmaradás, az nem túl meglepő módon az EU-s programok bevételei: ebből az egész évre 2235 milliárd forintot terveztek be, ehhez képest eddig 589 milliárdnál tartanak.

Az állam kiadásai között az úthálózat rendelkezésre állási díjai vittek el a tervezettnél több pénzt időarányosan, az egész évre tervezett 545 milliárd forint 90 százalékát, 492 milliárdot már kifizettek. A rendelkezésre állási díj a szerződés miatt emelkedett, ráadásul több felújítási munkát most fizettek ki – magyarázza az NGM. Elmarad viszont a tervtől a közösségi közlekedés költségtérítése, ott 927 milliárdból 745 milliárdot utaltak már, ez 80 százalék.

A tervezett 257 helyett csupán 152 milliárd forintot adott az állam lakástámogatásra. A családtámogatások egy kicsivel elmaradnak a tervezettől (1054 helyett 854 milliárd forint, azaz 81 százalék). Ebben az is szerepet játszott, hogy az életkezdési támogatásokra sokkal alacsonyabb kamatokat kellett kifizetni, mint tavaly.

Az NGM úgy számol: az idei első tíz hónapban 4398 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága. Ebből 3089 milliárd forintot jelentett a forintban történő eladósodás, 2433 milliárdot ért el a devizakibocsátás, ellenben 1036 milliárd forinttal javította a helyzetet a forint erősödése, valamint 87 milliárddal segített a deviza-keresztárfolyamok változása.

Hiába reklámozza magát családbarátként a kormány, jóléti kiadásokban az EU-s lista végén állunk

Ha az adókedvezményeket is beleszámítjuk, akkor is csak minimálisan javul a kép.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek