Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
A kormányból ül át Banai Péter Benő az MNB alelnöki székébe. A meghallgatásán szó esett arról is, hogy miért nem tehetett semmit a jegybanki alapítványok ügyében, mit kezdene a bankok díjaival, de arról is volt pár mondata, hogy szerinte Németország és az EU miatt gyenge a gazdaság, és magas az infláció.
Gyorsan meglett az utódjelölt, miután Virág Barnabás lemondott a Magyar Nemzeti Bank alelnöki posztjáról. A következő alelnök, Banai Péter Benő már ki is állt a parlament Gazdasági Bizottsága elé az ilyenkor kötelező meghallgatására. Banai korábban, amikor Varga Mihály mostani jegybankelnök még pénzügyminiszter volt, az ő államtitkáraként dolgozott (majd miután a Pénzügyminisztérium 2025-től megszűnt, a Nemzetgazdasági Minisztériumba vették át), az MNB-ben pedig már volt felügyelőbizottsági tag, úgyhogy nem lesz ismeretlen számára az új munkakörnyezete.
Még mielőtt bárki is kérdezhette volna, saját maga beszélt arról: amikor fb-tag volt a jegybankban, akkor nem volt jogköre a bizottságának az MNB alapítványai munkájának vizsgálatára.
A saját szakmai elképzeléseiről azt mondta, hogy nem elsődlegesen törvényi előírásnak, hanem gazdasági racionalitásnak tartja azt, hogy az új MNB-elnökség célja a 3 százalékos inflációs cél elérése. Az új munkahelyén a feladatai közé tartozik majd az előrejelzések készítése, a pénzügyi infrastruktúra és a készpénzlogisztika felügyelete, a jegybanki programok irányítása és a szanálási stratégia megújítása.
A jegybanki programok kapcsán abból érdemes kiindulni, hogy vállalkozások nem a pénzügyi korlátokat érzik igazi problémának, sokkal inkább a bizonytalanságot és a drágaságot. Tudnak hitelhez hozzáférni, és a bankok is sok hitelt tudnak kihelyezni, ha a cégeknek van erre igényük – mondta.
Arról is beszélt, hogy az MNB-nél már használják a mesterséges intelligenciát a visszaélések kiküszöbölésére, de itt még vannak lehetőségek a fejlődésre.
Mi történik a devizahitelesekkel az idei bírósági döntés után, érzi-e a jegybank, hogy meg kellene szólalnia? – kérdezte a jobbikos Z. Kárpát Dániel. Arról is kérdezett: mit tesz az MNB, miután látja, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a különadót és a tranzakciós illetéket, és egyébként is magasak a díjaik? És megkérdezte azt is, hogy miért akarja az MNB visszaszorítani a készpénzforgalmat.
Banai azt válaszolta: a felügyeleti terület nem hozzá fog tartozni, de a személyes véleménye az, hogy a kormány és az MNB is sokat tett azért, hogy ne legyen túl nagy devizaadósság se az állam, se a lakosság számára. Az EU bírósága egy konkrét ügyben hozott döntést, a Kúria ezt megerősítette, az MNB-nek ezt tiszteletben kell tartania, „ebből kiindulva én nem látom azt, hogy a jegybanknak kezdeményeznie kellene egy olyan devizahiteles kártérítési alapot, amilyet ön szeretne” – mondta.
A banki díjak kapcsán arról beszélt: Varga Mihály egyik első dolga volt, amikor idén tavasszal jegybankelnök lett belőle, hogy a díjak csökkentéséről megegyezzen a bankokkal. Ha pedig az MNB jogszabálysértést tapasztal, akkor meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Egy jól működő gazdaságban a verseny kényszeríti ki a díjak alacsonyan tartását, ez igaz a bankrendszerre is – fogalmazott.

Tordai Bence azzal indított: eddigi kormánytagként, az MNB elemzéseiért hamarosan felelős vezetőként hogyan értékeli, hogy az elmúlt 16 évből csak hat olyan volt, amikor sikerült a megcélzott szinten tartani az inflációt, és drágult az állam finanszírozása? „Mit tehet jegybanki alelnökként, hogy kijavítsa azokat a hibákat, amiket miniszterhelyettesként a társaival együtt elkövetett?” – ezzel már a vállalati szektor problémáira tért át.
„Nem lenne elegáns, ha ön a kormány gazdaságpolitikáját értékelné” – válaszolta Banai. Azt elismerte, hogy a vállalkozások sokszor nagy bizonytalanságot látnak, de szerinte a felelős ezért Németország, legfontosabb külföldi partnerünkként. Az infláció kapcsán pedig azt említette meg, hogy 2021 után gyorsult az áremelkedés az egész EU-ban, mert a Covid alatt az volt a cél, hogy megmaradjanak a munkahelyek, majd jött az energiaválság (azt csak egy fél mondattal tette hozzá, hogy nálunk többszöröse volt az infláció az uniósnak). „Jézus óta nem volt bűntelen és hibátlan ember a földön, képviselő úr azt mondja, hogy követtem el hibákat, biztos” – hozott be egy váratlan filozófiai-vallási fordulatot.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?