Magyarország kártérítési pert indított az Európai Bíróság ellen

A napi egymillió eurós bírsággal járó döntés ellen nincs lehetőség a fellebbezésre, de mégis ezt a döntést próbálja meg a kormány most kerülő úton támadni, ezzel mentesülve a büntetés alól.

  • HVG
  • MTI

Magyarország keresetlevelet nyújtott be hétfő reggel az Európai Bíróság ellen a törvényszéknek hazánkat a migráció ügyében elmarasztaló ítélete miatt – jelentette be Tuzson Bence igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten.

Még 2020-ban született egy ítélet, ami Magyarországot elmarasztalta azért, mert tranzitzónákat tartott fenn a határ mentén, ahol a beérkező menekülteket várakozásra kényszerítették. A per vége az lett, hogy Magyarországot az Európai Unió történetében egyedülálló módon 200 millió eurós átalányösszeg, illetve naponta egymillió euró (közel négyszázmillió forint) fizetésére kötelezték:

Döntött az Európai Bíróság: Naponta egymillió eurós büntetést kell fizetnie Magyarországnak

Rendkívül súlyos ítéletet hozott az Európai Bíróság Magyarországgal szemben, kimondva, hogy olyan jogsértést követett el a magyar kormány, amely precedens nélküli.

Az ítélet jogerős, és nem is lehetett ellene fellebbezni. Épp ezért most sem a döntést támadja a bíróság előtt az ország, hanem kártérítési pert indít. Teszi ezt annak alapján, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja, hogy amennyiben egy európai intézmény kárt okoz egy tagállamnak, azt a kárt köteles megtéríteni, mondta Tuzson.

A bíróság tavalyi ítéletében hasonlóan érvelt. Akkor kimondták, hogy Magyarország a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól. Ezzel a kötelezettségszegéssel pedig más tagállamokra hárít extra feladatot, illetve más államoknak okoz extra kiadásokat. 

Tuzson álláspontja szerint az Európai Bíróság több szabályt nem tartott be, több elvet nem érvényesített, amelyet ítélete során érvényesítenie kellett volna, ezzel megsértette Magyarország jogait. Ezért Magyarország kártérítési pert nyújthat be a bírósággal szemben, így a fizetendő összeg nagy részét a bíróságnak kellene megfizetnie az Európai Unió részére, nem pedig Magyarországnak.

Tuzson emellett hozzátette: egyébként sem jogi, hanem politikai ügyről van szó. Szerinte az Európai Bíróság döntésének nem jogi, hanem ideológiai és politikai okai voltak.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?