A MÖSZ szerint az önkormányzati rendszer finomhangolására készülő Navracsics Tibor kezdhetné a szolidaritási hozzájárulás átalakításával

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének hétfői közleményéből kiderült az is, hogy január hatodikán a testület képviselői tárgyalni fognak a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel.

  • HVG

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) nyolcpontos javaslattal készül a januárban esedékes konzultációra, amelyet Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter lengetett be pár napja. A testület hétfői közleményében szereplő javaslatok között szerepel az önkormányzatiság alkotmányos megerősítése és a szolidaritási hozzájárulás szabályozásának átalakítása is.

Navracsics a múlt hét végén kevés konkrétumot tartalmazó bejelentésében beszélt arról, hogy a jövő év elején tárgyalásokat kezd először az önkormányzati szövetségekkel, majd a polgármesterekkel az önkormányzati rendszer „finomításáról”.

Finomítaná az önkormányzati rendszert a kormány a választások után, ezt Navracsics Tibor jelentette be

A tárcavezető szerint az önkormányzati szövetségek kérései és javaslata alapján döntött úgy a kormány, hogy ki kell dolgozni egy javaslatcsomagot.

„A célunk az, hogy valamikor majd a választások után egy olyan átfogó, önkormányzati rendszert érintő módosító javaslatcsomagot tudjunk letenni az asztalra, amely mind az önkormányzati szereplőknek, mind a kormányzati szereplőknek, mind pedig mindenkinek elnyeri a tetszését” – fogalmazott a közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

A MÖSZ hétfői közleményében kiemeli, hogy köszönettel veszik a január 6-ára szóló meghívást Navracsicstól, aminek a szövetség elnöke, Gémesi György (Gödöllő polgármestere, képünkön) és Wittinghoff Tamás (Budaörs polgármestere) elnökségi tag fog eleget tenni.

Hozzátették, a nyolc pontból álló listájukat előre elküldték a miniszternek. Ebben egyaránt kitérnek a jövőre szükséges azonnali változtatásokra és az önkormányzatok hosszú távon biztonságos, valamint fenntartható működését szolgáló reformirányokra.

A leggyorsabb beavatkozást a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban várnák. Az erről szóló utolsó pontban azt írják, hogy a választások után az új kormánynak azonnal tárgyalóasztalhoz kell ülnie az önkormányzati szövetségekkel és felülvizsgálni a 2026-os költségvetési mozgásteret, külön kiemelve a szolidaritási hozzájárulást, amelynek jelenlegi szabályozását meglátásuk szerint már 2026. július 1-től át kell alakítani. Emellett említik még a 2020-ban az önkormányzatoktól elvont gépjárműadót is, melyet meglátásuk szerint vissza kell adni.

A javaslatcsomag első pontja szerint az elmúlt évtizedek politikai tanulsága, hogy meg kell erősíteni az önkormányzatiságot alkotmányos szinten. Biztosítani kell, hogy a települések maguk rendelkezhessenek a bevételeikkel, helyben és önállóan hozhassanak döntést a helyi közügyekben, mindehhez pedig biztosítani kell az önkormányzatok pénzügyi önállóságát.

Emellett fontosnak tartják a minőségi közszolgáltatások helybeli biztosítását, az önkormányzatoktól elvont feladatok és hatáskörök felülvizsgálatát, az önkormányzati dolgozók bérének rendezését, illetve azt is, hogy a kormányzati döntésekbe vonják be az önkormányzatokat, valamint a gazdasági és civil szereplőket.

Külön pontban emelik ki a szolidaritási hozzájárulás és a Versenyképes járások címet viselő mechanizmusokat, amelyek a MÖSZ szerint igazságtalan és diszkriminatív módon vonnak el forrásokat. Meglátásuk szerint ehelyett átlátható kiegyenlítő pénzügyi mechanizmust kell bevezetni.

Külön említik Budapestet, amelynek „az ügye nem az egyetlen, de szimbolikus”. Meglátásuk szerint az önkormányzatok nem eshetnek áldozatul pártpolitikai ellentéteknek. Kiemelik: Budapest a nemzet fővárosa, amelynek fel kell számolni a vidékkel való szembeállítását, és garantálni kell a kormány aktuálpolitikai megfontolásaitól független gazdasági és költségvetési mozgásterét.

Mint korábban írtuk, a kormány karácsony előtt a Magyar Közlönyben közzétette több száz település jövő évi önkormányzati szolidaritási hozzájárulásának összegét, illetve részletesen szabályozta a fővárosi segélyhitelt is.

Segítségnyújtásnak álcázott megalázással próbálja Budapestet büntetni a kormány, és közben lehetetlent kér

Lehetetlent kért a kormány a fővárostól a „csődsegélyért” cserébe, de amúgy sem valószínű, hogy segíteni akar. A főváros és a kormány közti harc újabb csatája már a jövő évi választási kampány része. De vajon mi motiválja Orbánékat, jól teszi-e a főváros, hogy ellenáll, sőt visszavág, és mennyire szenvedheti ezt meg Budapest?

Nyitóképünk illusztráció. Rajta Wittinghof Tamás és Gémesi György. Fotó: Reviczky Zsolt

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?