Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Az államháztartás központi alrendszere (ebben csak az önkormányzatok nincsenek benne) tavaly 5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt – írja előzetes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A központi alrendszeren belül a (kormány alá tartozó) központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 245,9 milliárd forintos hiányt mutattak.
A központi alrendszer egész éves halmozott hiánya november végén még csak 4,07 ezermilliárd forinton állt. Ez az éves törvényi előirányzat (4,12 ezermilliárd forint) 98,7 százalékának felelt meg. Ám a kormány az év során – anélkül, hogy azt a költségvetési törvényen átvezettette volna az Országgyűléssel – több alkalommal emelte a hiánycélt. Legutoljára december elején 5,06 ezermilliárd forintra, GDP-arányosan (uniós módszertan szerint számítva) 5 százalékra.
Vagyis november végéhez képest az emelt hiánycélhoz képest decemberre maradt még majdnem pontosan ezermilliárd forint mozgástér. Ami azzal együtt is soknak tűnt, hogy a hiány az év utolsó hónapjában – nem függetlenül a különféle költségvetési címeken végrehajtott osztogatástól – meg szokott ugrani. És ehhez képest a hiány végül egyetlen hónap alatt 1,7 ezermilliárd forinttal nőtt.
A szaktárca közleményében azt írja, az 5,74 ezermilliárd forintos éves hiánnyal „a pénzforgalmi hiány 2025-ben a tervezettek szerint alakult”. Ez teljesen egyértelműen nem igaz. A hiány a törvényi előirányzat (az eredeti terv) 139 százalékára teljesült. A hiány az emelt hiánycél 113 százalékára teljesült.
Az előzetes adatközlésből nem derül ki, hogyan jött össze a decemberi brutális hiány. A szaktárca azt hangsúlyozta közleményében, hogy „a 2025. évi pénzforgalmi hiányt 248 milliárd forinttal növelte, hogy az Európai Bizottság a közösségi büdzsé likviditáshiányára hivatkozva ekkora összeget nem utalt át december utolsó napjaiban, ezek az összegek várhatóan január első felében érkeznek meg”.
De mint a fenti számokból látható, a 248 milliárd forint figyelembevételével is 5,5 ezermilliárd forintra adódik a pénzforgalmi hiány. Ami még mindig közel 500 milliárd forinttal magasabb az (emelt) hiánycélnál.
https://hvg.hu/gazdasag/20251230_koltsegvetesi-tanacs-3-eves-kitekintes-tulzottdeficit-eljaras-hiany-megszoritas
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón azt mondta, az NGM szerint GDP-arányosan meglesz az 5 százalékos hiánycél. Ez lehetséges, feltéve, hogy a GDP a korábbiaknál vártnál nagyobb mértékben bővült tavaly. Ez vagy egy meglepően élénk gazdasági növekedés eredménye lehet a negyedik negyedévben, vagy pedig a korábban vártnál magasabb GDP-deflátoré. (A deflátor a GDP árindexe – egyszerűen fogalmazva, az árak emelkedése miatt a GDP értéke számszerűen nő. Alacsony reál gazdasági növekedés mellett is nőhet jelentősen a számszerű GDP. Az elmúlt években ez volt a helyzet.)
Gulyás Gergely ugyanakkor azt is mondta, hogy „a hiánnyal összegszerűen foglalkozni nem feltétlenül szakszerű”. Ez egy meglehetősen szakszerűtlen megállapítás.
Valójában az „összegszerű” (pénzforgalmi) hiány nagyon is fontos, hiszen a deficitet (a kiadások és a bevételek különbségét) finanszírozni kell, attól függetlenül, hogy az hogyan viszonyul a GDP értékéhez. Nem mellesleg az sem mindegy, hogy „összegszerűen” mire és mennyit költ a kormány.
https://hvg.hu/gazdasag/20260108_3-milliard-euronyi-hitelt-vesz-fel-magyarorszag
Végül, de nem utolsósorban a vártnál jóval magasabb pénzforgalmi hiány azért is aggasztó, mert jelentősen eltér a december elején meghatározott új hiánycéltól.
A szakminisztérium vagy nem tudta december elején, hogy december végére mennyi pénzforgalmi hiány várható a költségvetésben, vagy pedig tudta, de más számot közölt a nyilvánossággal.
