Mit jelentene Magyarország számára, ha leminősítenék?

Két-két alkalommal fogják felülvizsgálni Magyarország adósbesorolását idén a hitelminősítők, ami már csak azért is fontos esemény lesz, mert már két nagy hitelminősítőnél is a bóvli küszöbén áll Magyarország a növekvő hiány és államadósság miatt: a Fitch decemberi értékelésében kiosztotta a kormányt, és negatívra rontotta a magyar adósbesorolás kilátásait, a Moody’s november végén minősítette le és nem spórolt a kritikával, az S&P pedig októberben is a bóvli peremén tartotta az országot.

Így nem csoda, hogy a magyar államkötvények kamatlába a legnagyobb az EU-ban:

https://hvg.hu/gazdasag/20260116_a-magyar-allamkotvenyek-fizetnek-a-legjobban-az-eu-ban-a-borzalmas-adosbesorolas-miatt

A Gazdaságkutató Zrt. elemzésében azt írja, hogy egy leminősítés jellemzően kockázati felár-emelkedéssel jár: a befektetők csak magasabb hozam mellett hajlandók finanszírozni az adott államot, különösen rövid távon, amikor a portfóliók újraárazása zajlik. Rossz hír, hogy egyes intézményi befektetőkről viszont lemondhatna ilyen esetben az ország, hiszen sok helyen előírás, hogy nem tarthatnak nem befektetési kategóriába kerülő eszközöket. Ez pedig Magyarország számára kényszerű állománycsökkentést és átmeneti likviditási nyomást okozna, így emelkedne az államadósság átlagos finanszírozási költsége, nőnének a kamatkiadások is, emiatt pedig a mindenkori kormány kénytelen lenne hozzányúlni a költségvetéshez is.

Ezen túl, ha romlik egy ország megítélése, árfolyamnyomás alakul ki, ami importárakon keresztül növeli az inflációt. Emiatt a jegybank nem tudná csökkenteni az alapkamatot, a hozamkörnyezet romlása pedig nemcsak a vállalati, hanem a lakossági finanszírozást is drágítaná, így kevesebbet tudnának költeni az emberek, a cégek pedig visszafognák a beruházásaikat. ami a belső keresletre és a beruházásokra is visszahatna.

Mi alapján döntenek?

A GKI úgy fogalmazza meg, hogy bár „nehéz kinyomozni, mi folyik a hitelminősítők boszorkánykonyhájában”, ugyanakkor néhány szempont deklaráltan nagy figyelmet kap a kockázati besorolás során.

Fontos tényező például a hiány és az államadósság alakulása. A GKI szerint 2026-ban – főként a választási osztogatások és bevételelmaradások miatt – mindkét mutató jelentős mértékben emelkedni fog. Bár a kormányzati beruházásokat visszafogták, a 6 havi fegyverpénz, a 2 és 3 gyermekes anyák szja kedvezménye, a családi adókedvezmény megduplázása, és a 14. havi nyugdíj egyheti kifizetése egyaránt rontja a költségvetés helyzetét, ahogy a tervezettnél alacsonyabb GDP-növekedés is.

Miközben a kamatkiadások a javuló globális kamatkörnyezet hatására csökkennek, az elsődleges egyenleg – vagyis a kamatkiadások nélküli mérleg – romlik.

Az államadósság devizaaránya is kiemelt jelentőségű, mivel a külföldi pénznemben fennálló eladósodás lényegesen nagyobb kockázatot hordoz. Ilyen esetben a jegybank mozgástere korlátozott: nem képes a saját valuta kibocsátásával – „pénznyomtatással” – közvetve finanszírozni az államadósságot. Emellett a költségvetésnek elsősorban forintban képződnek a bevételei, így egy esetleges forint leértékelődés megnöveli a devizakötvények kamatkiadásait is.  

2024 végére az államadósság devizaaránya megközelítette a 30%-os szintet, majd némileg meg is haladta azt. 2025 végén újra 29-30 százalék között alakult az indikátor. Ez a 30 százalék kimondott állami cél, így ebben nem vár nagy változást a GKI.

Az is mérsékli a leminősítés kockázatát, hogy a gazdasági növekedés idén végre gyorsul: 2026-ban 2,2 százalékos GDP-növekedést vár a GKI. Eközben a magyar folyó fizetési mérleg további javulására számítanak, ehhez azonban az kell, hogy feléledjenek Magyarország exportpiacai. A hitelminősítők ezen kívül figyelembe veszik az intézményi struktúrák stabilitását és a gazdaságpolitikai döntéshozatal kiszámíthatóságát – ez utóbbit sokszor támadják, legutóbb például a magyar cégvezetők mondtak nagyon rossz véleményt róla:

https://hvg.hu/kkv/20260120_egyre-tobb-cegvezetonek-van-elege-a-kormanybol-derul-ki-egy-felmeresbol

Mindent összevetve a GKI szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a minősítők 2026 első félévében még kivárnak, de figyelmeztetnek: ha a választások után nem indul el hiteles konszolidációs program és az elsődleges egyenleg nem javul, akkor leminősítés várható. A kritikus időszak szerintük 2026 harmadik negyedéve és 2027 első féléve lesz, amikor kiderül, hogy az aktuális kormány valóban elkötelezett-e a fiskális konszolidáció mellett. Ha nem, akkor a hitelminősítőknél megtörténik az első leminősítési lépés – vélik a szakértők.