A magyar államkötvények kamatlába a legnagyobb az EU-ban a borzalmas adósbesorolás miatt

Magyarország jelenleg mindhárom hitelminősítőnél a még befektetésre ajánlott kategóriában szerepel. Két intézetnél a besorolás a kategória alsó sávjához közel helyezkedik el, negatív kilátással, míg a harmadik minősítőnél a besorolás egy fokozattal a befektetésre nem ajánlott kategória felett található, szintén negatív kilátás mellett – írja a GKI HVG-hez eljuttatott elemzésében.

Az adósbesorolás alapján Magyarország olyan országokkal szerepel azonos kategóriában, mint Kazahsztán, a Fülöp-szigetek vagy India. Az Európai Unión belül Magyarország mellett Olaszország, Görögország, Románia és Bulgária tartozik ebbe a minősítési sávba, míg a többi tagállam ennél kedvezőbb besorolással rendelkezik.

A kötvénypiaci hozamok alakulása tükrözi ezt a kockázati megítélést. A forintban denominált, hosszú lejáratú államkötvények hozamszintje az EU-n belül a legmagasabb tartományban helyezkedik el.

Mint arról a HVG is beszámolt, Magyarország 2026 elején 3 milliárd euró értékben hajtott végre eurókötvény-kibocsátást, amely iránt a befektetői érdeklődés meghaladta a 10 milliárd eurót. A kibocsátás során a 7 éves futamidejű kötvény hozama 4,25 százalék, míg a 12 éves lejáratúé 4,875 százalék volt.

https://hvg.hu/gazdasag/20260109_koltsegvetes-hiany-2025-allamadossag

Az euróban kibocsátott magyar államkötvények hozamai szintén a régiós és azonos besorolású országok átlaga felett alakulnak (Olaszország: 3,45%, Görögország: 3,37%, Románia: 3,9%, Bulgária: 3,1%, Magyarország: 4,2-4,9%). A besorolás javulása mérsékelheti az országkockázati felárat, ami hosszabb távon a finanszírozási költségek csökkenéséhez vezethet, ez azonban jelenleg nem valószínű.

A hitelminősítők több tényezőt vizsgálnak: idetartozik a gazdaság növekedési kilátásai, a költségvetési egyenleg és az államadósság fenntarthatósága, a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az intézményi keretrendszer működése, a politikai stabilitás, a jegybanki politika hitelessége, az árfolyam és az inflációs környezet és az uniós forrásokhoz való hozzáférés. Mindezek mellett a növekedési kilátások, a külső egyensúly és a hosszabb távú strukturális tényezők – például a demográfiai folyamatok, a termelékenység alakulása és a humán szolgáltatások helyzete – is fontos szerepet játszanak.

A magyar költségvetési politika mindeközben egyre szűkülő mozgástérrel szembesült 2025-ben, a hiány megközelítette az 5 százalékos GDP-arányos szintet, miközben az államadósság jelentősen emelkedett a kormány költekezése miatt.

GKI

A kormány jelenlegi várakozása szerint 2026-ban is magas marad a hiány (5% körül). A jelenlegi szakértői konszenzus a hazai GDP növekedését 2% körülire várja (a kormány 3,1%-os prognózisával szemben). Amennyiben a tényleges gazdasági növekedés a kormányzati várakozásokhoz képest alacsonyabb lesz, a kamatkiadások tartósan magas szintje és a kiigazító intézkedések elmaradása esetén 2026-ban a tervezettnél magasabb hiányhoz vezet.

Ebben a helyzetben egyre fontosabb kérdés, hogy miként látják mindezt a nemzetközi hitelminősítők. A hiánypálya fenntarthatósága, az adósságkezelés hitelessége és a gazdaságpolitika kiszámíthatósága kulcsszerepet játszik a hitelminősítési kilátások szempontjából, ami adott esetben leminősítéshez és a „bóvli” (befektetésre nem ajánlott) kategóriához fog vezetni Magyarországon.