Nagy Márton megint mellélőtt, Magyarország maradt a bóvli peremén

Az S&P nemzetközi hitelminősítő változatlanul tartotta Magyarország adósbesorolását a befektetésre ajánlott kategória legalján, a leminősítésre utaló negatív kilátással. A döntés megfelelt a minősítő tavaszi iránymutatásának és a várakozásoknak. A gazdasági minisztérium tavasszal még pozitív fordulatot várt mostanra, ez elmaradt.

A befektetésre ajánlott kategória legalján tartotta Magyarország adósbesorolását az S&P nemzetközi hitelminősítő. A negatív, vagyis leminősítésre utaló kilátás sem változott.

A döntés nem volt meglepő, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legutóbb, tavasszal, amikor az S&P stabilról a leminősítésre utaló negatívra rontotta Magyarország besorolását azt kommunikálta: „ez az értékelés átmeneti, és az év második felében pozitív fordulat várható”. Nos, a tárcának ez a várakozása sem jött be, a pozitív fordulat elmaradt.

A szaktárca hosszú közleményben számolt be a hitelminősítői döntésről. A hosszú közleményben ugyanakkor mindössze egy fél mondat szól az adósbesorolás megerősítéséről azzal a fél mondattal kiegészítve, hogy “töretlen a nemzetközi bizalom Magyarország iránt”. A minisztérium ezúttal nem bocsátkozott jóslatokba azt illetően, mikor várható pozitív fordulat, a közlemény 99,9 százaléka szokás szerint a magyar gazdaság és a kormány vélt és valós eredményeit sorolja, megspékelve némi brüsszelezéssel.

Az S&P ezúttal nem fűzött értékelést a minősítéshez, mindössze közölte, hogy változatlanul tartja Magyarország adósbesorolását. Az S&P legutóbbi értékelésében vázolták, milyen körülmények vezethetnek a leminősítéshez és a negatív kilátás stabilra javításához.

Ami a kilátás javítását illeti, az alábbi feltételeket sorolták:

  • ha a költségvetési konszolidáció gyorsabban megy végbe az akkori prognózisnál,
  • és ez egyértelműen csökkenő pályára állítja az államadósság GDP-arányos szintjét,
  • illetve ha Magyarország kézzelfogható előrelépést ér el az EU-s források, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatásaihoz való hozzáférésben.

A fentiek közül egyik sem történt meg, sőt ami azt illeti, a költségvetési konszolidáció a hiánycélok többszöri emelése nyomán csak távolabbra került, az államadósság-mutató idén valószínűleg emelkedni fog, az uniós pénzek pedig továbbra is elérhetetlenek, az RRF ráadásul hamarosan zárul.

A másik oldalon a leminősítésre okot adó körülmények ezek voltak tavasszal:

  • Magyarország költségvetési teljesítménye gyengébbnek bizonyul előrejelzéseinknél,
  • fokozódnak a kereskedelmi háborúk eszkalációjából eredő átterjedési hatások,
  • jelentős EU-s támogatások visszavonására kerül sor,
  • nem megfelelő monetáris politikai beállítások, amelyek hatással lehetnek a forint árfolyamára és az inflációra.

A fentiek közül a költségvetési teljesítmény hagy maga után kívánnivalókat, de tény, a kormány látványosan fegyelmezett – még a választási osztogatás mellett is, az intézkedések a költségvetést kevéssé érintik, és jellemzően csak több év alatt épül fel teljes hatásuk. Az is elég nyilvánvaló, hogy a kormány komolyan veszi a hitelminősítők és a nemzetközi befektetők Magyarországhoz való hozzáállását – mármint mindent megtesz, hogy a hozzáállás, a bizalom ne romoljon, tisztában lévén vele, hogy annak nagyon súlyos következményei lennének. Egyebek mellett az, hogy még jobban megdrágulna az államadósság finanszírozása, ami még lehetetlenebb helyzetbe hozná a költségvetést.

Standard & Poor’s S&P hitelminősítő
MTI / EPA

A kereskedelmi háborúk az elmúlt időszakban inkább megnyugtatóan alakultak, Donald Trump hivatalba lépése után, tavasszal legalábbis voltak az asztalon rosszabb forgatókönyvek. Magyarország távol van a zárolt uniós források feloldásától, ugyanakkor újabb források befagyasztására vagy visszafizettetésére sem került sor.

Ami a monetáris politikát illeti, annak beállítása megfelelő: megfelelően szigorú. Aminek köszönhető a stabil, sőt egy ideje trendszerűen erősödő forint. Az infláció enyhén magas, de az inflációs kilátások nem sokkal rosszabbak, mint tavasszal voltak.

Egy szó, mint száz, semmi sem indokolta a kilátás módosítását stabilra, de a leminősítést sem. Különösen, hogy az S&P-nél Magyarország csak egy lépésre van a befektetésre nem ajánlott kategóriától, a bóvlitól. Ahogy arra a HVG-nek nyilatkozó szakértők is rámutattak, bár a magyar költségvetéssel és gazdasággal számos probléma akad, a bóvliból az ország nagyon kilógna felfelé, a mutatók közel sem annyira rosszak, mint ami a bóvli-országokra jellemző.

„Ne legyünk naivak, a hitelminősítők is tudják, hogy megy ez” – nem olyan látványos, de költséges osztogatással készül a választásra a kormány

Pénteken este érkezik az első őszi értékelés a magyar gazdaságról a nagy hitelminősítők részéről. Az értékelés azonban csak az egyik gondja a kormánynak, hiszen rosszul áll a Fidesz a közvélemény-kutatásokban. Logikus lépés lenne a pénzszórás, de 2021-2022-vel ellentétben most nem nagyon van mit elosztogatni. Piaci elemzőket kérdeztünk arról, mekkora a mozgástér.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek