Újabb nagy átcsoportosításról döntött a kormány a hétfő esti Magyar Közlöny szerint. A gazdaságfejlesztési keretből kivett csaknem 300 milliárd forintból a legnagyobb tételeket a közszolgálatban állók otthontámogatására (180 milliárd), közútfelújításra (51 milliárd), a gödöllői királyi kastélyra (20 milliárd), felsőoktatásra (ezúttal nem csak az alapítványi egyetemekre, 22 milliárd) és az Egészségbiztosítási Alapnak (16 milliárd) adják.
Külön másfél milliárdot elvettek a Miniszterelnökség igazgatási keretéből, és szétosztották különböző tárcák között.
7,3 milliárd forint jut „a képalkotó diagnosztikai várólisták csökkentése érdekében a komputertomográfiai (CT) és mágneses rezonanciás (MRI) képalkotó diagnosztikai eszközök ütemezett megvásárlására”, miután ezeket a szolgáltatókat államosították, már korábban több mint 22 milliárdot fordítottak a programra, de a várakozás egyelőre nem csökkent.
Novembertől az állam nem tart igényt azokra a magánszolgáltatókra, amelyektől eddig CT- és MRI-vizsgálatokat vásárolt. Az Országos Kórházi Főigazgatóság állítja, az átállás zökkenőmentes lesz, de vannak kivételezett magánszolgáltatók, ami arra utal, hogy ezen a területen az állam nem képes nélkülük boldogulni.
Több mint 800 millió forintot kap Szeged külön pályázat és kérelem benyújtása nélkül vissza nem térítendő egyedi támogatásként a közvilágítást, a belterületi utakat, a közparkokat és a közterületeket érintő átfogó infrastrukturális fejlesztésekre.
A kormány tavaly nyolcnaponként írta át határozatokkal az egyébként törvénybe foglalt költségvetést, és a jelek szerint ez idén sem lesz másként.
Először tíz nappal a megszavazása után kellett átírni a tavalyi költségvetést, utoljára két nappal az év vége előtt. Összesen 2212 milliárd forintot mozgattak meg, mi pedig részletesen átnéztük, miként bolygatták a pénzeket.
Van a Közlönyben egy kormányrendelet is, amelyhez azonban nem kapcsolódik pénzkiutaló határozat. Az önkormányzatokat felhatalmazza a kormány, hogy tisztviselőik személyi illetményét a törvényben szereplő március 1-jétől eltérő kezdő időponttal is emeljék, és ebben az esetben a teljesítményértékelés mellőzhető. Az a cél, hogy „a háborús infláció miatt szükséges többletforrások biztosítása révén az illetményüknek igazságos rendezése garantálható legyen” – írja a rendelet bevezetője, de úgy látszik, ezt a településeknek a saját pénzükből kell megoldaniuk – ha van.
Viszont a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatási kerete egy további rendelet szerint az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával túlléphető annak érdekében, hogy „a tűzifaigények biztosításához szükséges faanyag a lehető leggyorsabban jusson el a rászorulók részére, az orosz–ukrán háború energiaárakra gyakorolt kedvezőtlen hatásaitól történő megvédésük érdekében”.
Nyitóképünkön: a benyújtott 2026-os költségvetés 2025 májusában. Fotó: HVG / Lakos Gábor