Vlagyimir Putyin gázfegyvere besült 2022-ben, amikor Európa kényszerűségből, de sikeresen levált az orosz vezetékes gázról. Most, 2026 elején, Donald Trump LNG-zsarolási potenciálja a kérdés. A számok azt mutatják, hogy Európa energetikai szuverenitása hatalmasat nőtt, de egy kritikus csapda még lehet: ahogy a szén eltűnt, a gáz lett a mankó, amihez a rendszer nyúlhat, ha nem süt a nap – írja a G7-en publikált elemzésében Jolsvai Zoltán energetikai szakértő.
2026-ra eljutottunk oda, hogy a nap- és szélenergia termelése határozza meg a fosszilis termelést, nem fordítva. A korábbi „zsinórtermelés” logikája megszűnt, a fosszilis források szolgáivá váltak az időjárásfüggő megújulóknak. 2015 és 2025 a konvencionális források termelése meredeken csökkent.
Azonban az orosz függőség (állandó, nagy volumen) helyett egy strukturális függőség alakult ki. A fosszilis kivezetés felemás: míg a szén részaránya 22-ről 10 százalékra zuhant (2015-2025), addig az összes gáz részaránya nőtt: 9,1-ről 13,3 százalékra.
A rendszerirányítás napos órákban kénytelen jól működő, tiszta besorolású, atom- és vízenergiával termelő erőműveket is visszaterhelni, hogy helyet csináljon a napnak/szélnek. Ez technológiailag és árazásban kiszolgáltatottá teszi a rendszert: amikor hirtelen eltűnik a nap/szél, a gyorsan indítható gázturbináknak kell azonnal reagálniuk, ami felértékeli az LNG (cseppfolyósított földgáz) flexibilitását.
LNG szállítóhajó
AFP / NurPhoto / Danil Shamkin
Azonban az LNG-ráutaltság nem jelent egy forrásra való ráutaltságot, mint az orosz függés esetében. Itt ha valaki korlátozni próbálja a kínálatot egy forrásból, akkor van kikötői terminál, piaci kapcsolat és együttműködő európai hálózati rendszer ahhoz, hogy alternatív forrás léphessen a helyére.
Hiába a rekord megújuló termelés (mint 2026. január 9-én) és ennek nagyon alacsony önköltsége, a hazai áramtőzsde árai nőttek az előző évhez képest. Ez azt mutatja, hogy a gáz ára még mindig képes rángatni az áramárat, akkor is, ha a mixben százalékosan kisebb a súlya.
Az adatok alapján Trump (vagy bárki más) „energia-bunkósbotja” mára kisebb lett, de sokkal pontosabb: térdre kényszeríteni már nem tudja az európai gazdaságot, de az áramárakat magasan tarthatja – vonja le a következtetést Jolsvai. A megújulók megvédték Európát az összeomlástól, de (még) nem védik meg az árvolatilitástól. A válasz erre már nem az erőművekben, hanem a digitalizált, okos elosztásban és fogyasztásban rejlik.
