Nagy Márton a siralmas GDP-adatok után már arról beszél, hogy nem cél a mindenáron való gazdasági növekedés

Interjút adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Vg.hu-nak, amelyben közölte: ha nem lett volna a dekonjunktúra és a német gazdaság gyengélkedése, a magyar gazdaság 2 százalékot tudott volna 2025-ben bővülni. A magyar kormány egyébként 2025-re repülőrajtot és 3,4 százalékos növekedést ígért, ennek végül mindössze a tizede, 0,4 százalék lett a bővülés.

A tárcavezető úgy magyarázta:

„ha visszanézünk az elmúlt 16 évre, a Fidesz-kormány gazdaságpolitikájában van egy nulladik lépés, azaz nem minden áron történik a gazdasági növekedés”, mindemellett csalódott volt a vártnál rosszabb adatok miatt. Nagy 14 kormányzati vívmányt, köztük a családközpontúságot és a demográfiát jelölte meg, mint amelyek „megelőzik a növekedés hajszolását”, ami abból a szempontból mindenképpen igaz, hogy a demográfiai adatok legalább olyan pocsék képet mutatnak, mint a három éve stagnáló GDP.

Nagy szerint tudomásul kell venni, amíg a német gazdaság és járműgyártás nem talál magára, addig a magyar gazdaság növekedése sem tud 2-3 százalék fölé kerülni.

Szerinte a magyar gazdaság hét bő esztendője a 2013–2020 közötti időszak amikor „a világgazdaságban a kamat, a hitel, a likviditás is bőségesen rendelkezésre állt. A Covid óta azonban változott a világ, ami a háborúval és az energiaválsággal felgyorsult” – mondta Nagy Márton.

Hozzátette: a vállalkozói szektorban sem mondták azt, hogy minden áron szükségszerű a növekedés, ezért igyekeztek megtartani a magyar tulajdont a stratégiai szektorokban, hogy ne olyan cégek nyerjenek a növekedésből, amelyek külföldiek, mert akkor egy exkluzív növekedés valósul meg, „ami nem túl jó, persze a neoliberális közgazdászok, a multifanok vagy a bankárok ezt nem így élik meg” – fogalmazott a miniszter.

„A magyar gazdaság felzárkózása kifejezetten vontatott”, 2010 és 2024 között mindössze 12 százalékkal volt magasabb az uniós átlagnál, miközben Lengyelország és Románia is nagyobb ütemet diktált, így az Eurostat szerint a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján Románia megelőzte Magyarországot néhány éve – hangzik el az interjúban, de Nagy szerint az ilyen összehasonlítások nagyon leegyszerűsítőek.

Ez egy lódítás, ezek hazugságok, komoly közgazdasági tudással rendelkező szakember ilyet nem mond

– mondta a miniszter, aki inkább az eltérő gazdasági szerkezettel magyarázza a különbséget, mert Magyarország egy kis nyitott gazdaság, ahol az export jelenti a GDP 85 százalékát, míg Lengyelország jóval nagyobb, és hatalmas belső piaca van, ám zárt, a GDP 40 százalékát adja csak az export. Románia esetében „fiskális élénkítés” történt az elmúlt években, ennek levét pedig a lakosság issza meg, Nagy szerint az ország „összeomlott a költségvetési alkoholizmus” miatt.

Fő baj az energiakitettség

„Senki nem gondolta korábban, hogy az áram ára egy nagyon alacsony szintről el tud szakadni és horrorisztikus szintre emelkedik”, a fő probléma az ország energiakitettsége – húzott egy furát a miniszter az interjú közben. Szerinte ez nem olyan, mint a Covid, amit egy év alatt le lehet küzdeni, „megtaláljuk a vakcinát és egyszer csak tök jó lesz, meg fiskális és monetáris impulzusokat hajtunk végre”.

2022-ben jött az energiaválság, de „az energiamix megváltoztatása nem egy-két év, több időre van szükség, a kormány nagyon komoly lépeseket tett”, de ezt a kijelentés illik a helyén kezelni, a kormány ugyanis leginkább semmit nem tett azért, hogy csökkentse függőségét az orosz energiával szemben, sőt az EU minden ilyen irányú kísérletét leszavazza. Az orosz kőolaj aránya a teljes felhasználásban pedig 60 százalékról 90 fölé nőtt 2021 és 2025 között.

Ennek ellenére az inflációt a jegybankkal közösen letörték, azt sem zárja ki, hogy januárra 2 százalék alá süllyed, amiben az úgynevezett (hideg idővel indokolt) „rezsistop” is szerepet játszhat.

Beszélt a választások előtti osztogatásról is, mint a fegyverpénz, 13. és 14. havi nyugdíj, kétgyerekes anyák szja-mentessége vagy a kötelező béremelés, a jegybank szerint ezek együttes hatása a GDP 2 százaléka is lehet. Ebből februárra a GDP 1 százaléka esik, ami 1000 milliárd forintot jelent, Nagy Márton feladata, hogy ezt a pénzt előteremtse, de a pénz megvan.

Szerinte a kormány szótárában nincs bent az a szó, hogy megszorítás, miután megkérdezték tőle, hogy meg tudja-e ígérni, hogy a választások után nem lesz ilyen. Nagy szerint ez a baloldali kormányok eszköze, miközben 2022-ben a választások után a Fidesz gyakorlatilag kivezette a rezsicsökkentést azzal, hogy a lakossági szegmensben egy bizonyos fogyasztás felett a piacinál is jóval magasabb árat fizetettnek a családokkal.