Tavaly 12 062 új lakás épült, 9,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében. Ahol visszaesést mértek, az mindenütt látványos volt: a fővárosban 14, a megyei jogú városokban 26, a községekben 6,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2024-ben. Csak a nem megyei jogú városokban emelkedett az átadott lakások száma 8,9 százalékkal.
A lakásépítés területi koncentrációja a fővároson belül is erős. Budapest 3949 új lakásának 62 százaléka négy kerületben épült fel: a XIII.-ban 732, a IX.-ben 636, a VIII.-ban 631, a XI.-ben pedig 458 új lakást vettek használatba.
Pest régió 8,2, Dél-Dunántúl 8,8 és Nyugat-Dunántúl 3,9 százalékos növekedésén kívül minden más régióban csökkent az átadott lakások száma az előző évihez képest. Mindössze néhány nagyobb településen épült nagyobb számú új lakás, a megyeszékhelyek közül Nyíregyházán (294), Kecskeméten (276), Szegeden (210), továbbá Siófokon (287) és Keszthelyen (226).
A természetes személyek által épített lakások aránya 38 százalékról 36-ra csökkent, míg a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 64-re nőtt az előző évihez képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51 százaléka családi házban, 39 százaléka többlakásos épületben, 6,5 százaléka lakóparkban található, a használatba vett lakások átlagos alapterülete pedig 1 négyzetméterrel 95,6-ra mérséklődött 2024-hez képest. A fővárosi lakások mérete átlagosan 71,3 négyzetméter volt.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 64, a saját használatra építetteké 34 százalék volt, ez az összetétel az értékesítésre szánt lakások javára módosult 3 százalékponttal.
Összességében tehát rossz adatok érkeztek a tavalyi lakásépítésekről, de a trend idén megfordulhat, mivel a kiadott építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 28 081 volt, 37 százalékkal több, mint 2024-ben.
Budapesten összesen 10 959 lakás építésére adtak engedélyt, 56 százalékkal többre, mint egy évvel korábban. Az engedélyezett fővárosi lakásépítések 71 százaléka három kerületben fog megvalósulni: a XI.-ben 4247 engedélyt adtak ki, a XIII.-ban 2054-et, a X.-ben 1458-at.
2024-hez képest a megyei jogú városokban (a fővároshoz hasonlóan) 56, a többi városban 18, a községekben pedig 13 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma. A megyei jogú városok közül kiemelkedik Debrecen 926 és Szeged 864 engedélyezett lakással, ugyanakkor 500-nál több lakásra adtak ki engedélyt Nyíregyházán, Győrben és Székesfehérváron is.
Az előző évihez képest az ország összes régiójában emelkedett az építési engedélyek alapján építendő lakások száma. A legmagasabb regionális növekedést Dél-Alföld mutatta (76%), ezt követte Budapest (56%), majd Közép-Dunántúl (49%). Az egy évvel korábbinál 18%-kal több, összesen 10 228 lakóépületre adtak ki építési engedélyt. A létesítendő nem lakóépületek száma 2975 volt, 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
