Nem a kőolaj ára, nem is az előállítási költségek miatt, hanem azért drága a benzin, mert a kormány az elmúlt években folyamatosan adókat emelt, úgyhogy itt az idő, hogy azonnal csökkentsék a benzint terhelő adókat – ezzel állt elő Kapitány István, a Tisza Párt képviselő-jelöltje. A korábban a Shell alelnökeként dolgozó, úgyhogy a témában otthonosan mozgó Kapitány úgy kalkulált: az 563 forintos benzinárból 355 forint az adó, és amíg a benzin ára 2010 májusa óta 219 forinttal nőtt, az adó literenként 166 forinttal emelkedett. Magyar Péter néhány órával később még tovább ment, ő már a 480 forintos benzinárstop visszahozatalát követelte.
Frissítés: cikkünk megjelenése után Gerlaki Bence, az NGM államtitkára úgy kommentálta a számokat a HVG-nek, hogy Kapitány István számítása pontatlan, valójában nincs 355 forint adó a benzinen. A jövedéki adó és az áfa együttvéve nagyjából az ár felét éri el, erre jöhet rá még néhány külön díj.
A Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjének ötletéről már 2021-2022-ben, amikor a Fidesz megvalósította, lehetett tudni, hogy a népszerűség hajszolásán túl nem működik, az akkori benzinárstopnak jókora káosz után akkor lett vége, amikor már félővé vált, hogy marad-e egyáltalán benzin a kutakon. Az adócsökkentésben ellenben lehet ráció, hiszen az vitathatatlan tény, hogy a benzinárnak egy komoly része adó.
A HVG a múlt heti kormányinfón kérdezte Gulyás Gergely a benzin adójáról és arról, hogy hogyan jöhetne ki az az ezer forintos benzinár, amelyet a kormány bemondott arra az esetre, ha az orosz olaj kiesne. A miniszter három okkal magyarázta mindezt: drágább a Brent olaj, mint az urali, a kereslet megnőne, és a Mol magyarországi finomítója 100 százalékig csak az orosz olajat képes feldolgozni – az adókról itt nem volt szó.
De mennyit lehetne valójában csökkenteni az adókon, hogyan érhetné el ezt a kormány, és mi az, amiben nincs mozgástere?
Az adóteher egyik legnagyobb része a jövedéki adó. Ez a hivatalos szabály szerint most a benzinnél literenként 158,8 forint, a gázolajnál 148,76, függetlenül a fogyasztástól.
A másik nagy tétel az általános forgalmi adó, a világrekorder magyar áfa 27 százalékos. A holtankoljak.hu adatai szerint szerdán 565-ről 570 forintra nőtt egy liter 95-ös benzin ára, ugyanennyi gázolajé pedig 594-ről 603 forintra. Ebből az áfa a benzin esetében 120, az áremelés után 121, a gázolajnál 126, majd 128 forint. Fontos részlet, hogy az áfát a jövedéki adóval együtt számolt nettó árból számolják ki.
Erre rakódik már még néhány kisebb tétel. Például az a literenként 3 forint, amelyet a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség kap meg, hogy biztosítsa, mindenképp legyen elég tartalék az országban kőolajból, benzinből és gázolajból. Szintén megjelenik az árakban az energia-megtakarításra ösztönző EKR-díj, amelyet tavaly valamivel nettó 8 forint fölé becsültek. Ezek is fontosak, ám a nagyságrendből látszik, nem ezek határozzák meg legnagyobb mértékben a benzinárat.
A csökkentésre a legkönnyebb lehetőség a jövedéki adónál lehetne. Erre ugyanis létezik egy EU-s minimum, benzinre 35,9, gázolajra pedig 33 eurócent literenként – csakhogy a magyar kormány jóval a minimumszint fölötti adómértéket állapította meg. Az eurót nem használó országokban az előző év október 1-jei euróárfolyammal váltják át a helyi devizára a minimumot. Ez nálunk most 389,08 forint, vagyis a benzinnél az áfa nélküli 158,8-ról 139,7 forintig lehetne lemenni, a gázolajnál 148,76-ról 128,4-ig. Itt egyébként majd júliusban jön a következő emelés, mert a kormány (hivatalosan a gazdaság élénkítésére hivatkozva, véletlen sem a választás miatt) az eredetileg januárra tervezett 4,3 százalékos inflációkövető adóemelést akkorra halasztotta.
Ami pedig az általános forgalmi adót illeti: az EU szabályai szerint az üzemanyagra nem lehet áfakedvezményt adni, arra mindenképpen az ország legmagasabb áfakulcsa vonatkozik. Tehát ha a kormány csökkentené akarná a benzin áfáját, azt egy módon tehetné meg: az összes többi 27 százalékos áfakulcsú termék forgalmi adóját is lejjebb kellene vinnie, kivétel nélkül. Ez elvileg természetesen lehetséges lenne akár egy esetleges kormányváltás után, de annyira sok bevétele jön az államnak az áfából, hogy nagyon át kellene gondolni, ha nem ebből akarják feltölteni az államkasszát, akkor helyette miből.
Nyitókép: Fazekas István
