Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Árfolyamtól függően akár 70-80 forinttal is olcsóbb lehetne a benzin és a gázolaj ára Magyarországon, ha a kormány az üzemanyagok értékesítéséből fakadó kevesebb bevétellel is beérné, írja a 24.hu több ágazati szakértőre hivatkozva.
A Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója, Bujdos Eszter szerint a kabinet mérsékelhetné a jövedéki adót (a kötelező minimum kevesebb, mint amennyi most az adó), az EKR-díjat, a kiskereskedelmi különadót, valamint az áfát is – utóbbit például 27-ről 20–21 százalékra. Ugyanígy vélekedik Holoda Attila energetikai szakértő is.
A 70-80 forintos mozgástér a következőképp jön ki. Az üzemanyagokra minimális jövedéki adó rakódik, ezt eurócentben határozzák meg literenként, ami benzinre 35,9, gázolajra pedig 33 eurócent évek óta. Nem eurós országokban a megelőző év október 1-jei euróárfolyama a mérvadó a tárgyévben, ez nálunk 379,83 forint volt. Ebből kiindulva a jövedéki adó a benzinnél 2025-ben minimum 142,8 forint, a gázolajnál 131,3 forint lett volna.
A kormány azonban 2025-től inflációkövető adóemelést vezetett be az üzemanyagok jövedéki adójánál is, ez 4,1 százalékos emelést jelentett, így a benzin jövedéki adója nettó 158,8 forint, a gázolajé pedig 148,76 forint lett. Ez azt jelenti, mintha a kabinet 440 (benzin), illetve 450 (gázolaj) forintos euróárfolyammal számolt volna, ezért nettó 16 forinttal (benzin) és 17,46 forinttal (gázolaj) magasabb most Magyarországon a jövedéki adó, mint az elvárt uniós minimum. Erre rakódik még rá a 27 százalékos áfa, vagyis, ha a jövedéki adó a minimumszinten lenne, akkor literenként 20–22 forinttal lehetne olcsóbb a benzin, illetve a gázolaj.
Az adóteher adja az üzemanyagárak felét Magyarországon
Túry Gergely
A magyar áfa a másik tényező, az nagyon magas, de ha az EU-s átlag 20 százalékra levinnék, az literenként minimum 40 forinttal csökkentené az üzemanyagok árát.
Az árba épül még a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség díja, ami a 90 napos stratégiai készlet tárolásának díja, és most 3,3 forint literenként. Teherként rakódik még az árakra az energia-megtakarításra ösztönző EKR-díj (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer). Ezt máshol nem feltétlenül építették be az üzemanyag árába – nálunk az EKR-díj nettó 8,25 forint a benzinnél, 8,84 forint a gázolajnál.
További teher még a kiskereskedelmi különadó, ami 2024 januárjától 3 százalék lett (hússzoros emelés) – ennél a tételnél az idén elvileg le lehet vonni az adóból az üzemanyag-értékesítésre vonatkozó részt. De hogy pontosan miként, az nem egyértelmű a benzinkutak számára Holoda Attila szerint.
A szakértő szerint a további drágító tételek közé kell sorolni azt is, hogy tavaly augusztusban felemelték a tranzakciós illetéket, ami a benzinkutakat is sújtja (például amikor átutalják az adót az államnak), és nyilván beépítették az árba, hogy aztán tovább utalhassák az államnak. Bujdos és Holoda úgy látja, hogy az üzemanyagárak mintegy fele adóteher Magyarországon.
Itt lenne tehát mozgástér az ár lenyomásához, ám Bujdos és Holoda egyetértett abban, hogy a kormány nem fog ilyen intézkedéseket hozni. Holoda szerint a költségvetésnek szüksége van erre a bevételre, és a kiesést nehéz lenne máshonnan pótolni. A 24.hu a témában megkérdezte az illetékes Nemzetgazdasági Minisztériumot is, ők azonban nem feleltek a lap megkeresésére.
