Három miniszter tekergeti az üzemanyagárak potmétereit, közben izzadnak az autósok és a benzinkutasok
8 perc
2024.11.07. 11:00
A kormány rövid átfutási idővel és jelentősen emeli az üzemanyag-kereskedők energiahatékonysági kötelezettségét. Technikailag nincs szó visszamenőleges adóemelésről, a kis benzinkutaknál ez mégis visszamenőleges közteheremelésként csapódik le. Az intézkedés a nagy kútláncok költségeit is növeli. Ennek alapesetben áremelést kellene okoznia, de egyelőre nem világos, mekkorát. És ott van Nagy Márton, a kormány árcsökkentésért felelős minisztere.
Literenként 22 forintos, 2023-tól visszamenőleges adóemelésre készül a kormány az üzemanyagoknál – kongatta meg a vészharangot a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ). A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy egy társadalmi vitára bocsátott törvénymódosítás-tervezet felemelné az energiamegtakarítási kötelezettségi rendszer (ekr) megtakarítási kvótáit.
Az FBSZ szerint a megtakarítási kötelezettség 2019-ben 1,05 Ft/liter volt, jelenleg viszont már 11 Ft/liter adóterhet jelentett az üzemanyagokon. A szervezet szerint a kormány most ennek a kötelezettségnek a mértékét akarja megemelni, visszamenőleges adóztatással úgy, hogy a benzinkutakat a 2023-as eladásaik után kötelezné jóval magasabb, literenként 17,45 forint adó megfizetésére, amit 2027-re már 32,6 forintra emelnének.
Valójában nem adó, hanem kötelezettség
Az ekr-rendszer úgy működik, hogy az energiavállalatoknak (beleértve az üzemanyag-kiskereskedőket) minden évben a két évvel korábbi értékesítéseikhez képest kell felmutatniuk bizonyos mértékű energiamegtakarítást. Alapvetően a végső felhasználók körében – vagyis azoknál a szereplőknél, akiknek az energiát értékesítik. Az üzemanyagkereskedők esetében ez azokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket jelentené, akik vásárolnak tőlük.
A kötelezettség leróható az energiahivatal által auditált, elfogadott saját energiahatékonysági projektekkel, illetve külső projektekkel is.
(Ezeknek nem kell a közlekedési ágazathoz kapcsolódniuk, lehetnek akár mondjuk épületszigetelési projektek.) Tehát az üzemanyag-kereskedőknek – bár a törvény alapvetően ezt sugallja – nem feltétlenül az autósoknál kell energiamegtakarítást elérniük. Utóbbi különösen az elvárt mértékekben lehetetlen is volna.
A kötelezettség teljesíthető megváltási díj megfizetésével is.
Utóbbi mértéke 50 ezer forint minden nem teljesített 1 gigajoule energiamegtakarítás után. A tervezet értelmében a megváltási díj nem változna, a kvóták nőnének. Ami az üzemanyag-kereskedőket illeti, az alábbiak szerint:
- Jelenleg, 2024-ben a 2022-es forgalmukhoz képest 0,5 százalék megtakarítást kell felmutatni – ez nem változna.
- 2025-ben 2023-hoz képest 0,5 százalék megtakarítást kell prezentálni – ez 1,1 százalékra nőne.
- 2026-ban 2024-hez képest 0,5 százalék megtakarítást kell prezentálni – ez 1,1 százalékra nőne.
- 2027-ben 2025-höz képest 0,5 százalék megtakarítást kell prezentálni – ez 1,15 százalékra nőne.
- 2028-ban 2026-hoz képest 0,35 százalék megtakarítást kell prezentálni – ez 1,15 százalékra nőne.
- 2029-ben 2027-hez képest 0,15 százalék megtakarítást kell prezentálni – ez 1,15 százalékra nőne.
- 2030-ban 2028-hoz képest 0,05 százalék megtakarítást kell prezentálni – ez 1,15 százalékra nőne.
Mint látható, a kötelezettség már a jövő évre jelentősen emelkedne, illetve ahelyett, hogy 2028-tól fokozatosan megszűnne, még magasabb szinten állandósul.
A minisztérium szerint nem visszamenőleges adóemelés
A törvénymódosítási javaslat nem jár visszamenőleges adóemeléssel – hangsúlyozza a HVG kérdéseire adott válaszában a Lantos Csaba vezette energiaminisztérium. Az elérendő energiamegtakarítás mértéke emelkedik 2025-től, nem az alapja változik. A 2025-ös kötelezettség alapja módosítás nélkül is a két évvel korábbi energiaértékesítés lenne, ahogyan ez az ekr 2021-es elindítása óta működik. A tervezett rendelkezések új kötelezettséget tehát nem vezetnek be – állítja a minisztérium.
A tárca arra is felhívja a figyelmet, hogy