Oroszország államadóssága 21 százalékkal 35,1 ezer milliárd rubelre (146 ezer milliárd forintra) emelkedett tavaly – írja a TASZSZ orosz hírügynökség az orosz számvevőszék kedden közzétett jelentése alapján.
A belföldi adósság 6,9 ezermilliárd rubellel (29,1 százalékkal) 30,7 ezermilliárd rubelre nőtt, míg a külső adósság 818,4 milliárd rubellel, azaz 15,4 százalékkal 4,5 ezermilliárd rubelre csökkent.
Az államadósság finanszírozására fordított összeg 3200 milliárd rubel volt, a számvevőszék állítása szerint a belső és külső adósságplafonokat, valamint az állami garanciák felső határát nem lépték túl. A Reuters tavaly szeptemberben úgy számolt, az orosz államadósság 2026-ban további 22,5 százalékkal fog emelkedni. A hírügynökség szerint az adósságszolgálat aránya 2021-hez képest idénre megduplázódik a költségvetésen belül.
https://hvg.hu/360/20250806_hvg-oroszorszag-ukrajna-haboru-degradalodas-moszkva-az-igazsag-keso-pillanata
Oroszország tavaly ősszel megemelte az általános forgalmi adó mértékét 20-ról 22 százalékra, és visszavezetett egy, az ukrajnai háború elején hatályon kívül helyezett jogszabályt, amely értelmében évről évre csökkenne az a határár (cut-off price), amely felett a kőolajbevételek a költségvetési hiány pótlására létrehozott tartalékalapba folynak – ez 2026-ban 60 százalékot jelent.
A Reuters március közepén arról számolt be, hogy az orosz kormány 2026-ban 10 százalékos kiadáscsökkentést tervez a „nem érzékeny” területeken, míg a szociálisan kényes kiadásokat megkímélnék a lakosság hangulatának szinten tartása végett. A hadikiadásokon természetesen szintén nem faragnának.
Oroszországot 2025-ben erősen sújtotta az energiahordozók alacsony világpiaci ára, valamint a folyamatos ukrán dróntámadások okozta kőolaj-finomítói, valamint exportkapacitások visszaesése is. Ez azóta az iráni háború kirobbanása nyomán egekbe szökő kőolajár, valamint az orosz kőolajat érintő amerikai szankciók lazításával némiképp megváltozott – mindenesetre az év első két hónapjában az orosz energiaexportból származó bevétel a felére esett, az összes bevétel pedig 11 százalékkal csökkent. A kőolajár a jelzett időszakban negyedével maradt el attól a szinttől, amely fölött a többletbevétel a fent jelzett tartalékalapba folyna – írta a Reuters.
