A magyarországi országgyűlési választások előtt a CNN hosszú cikkben számolt be a helyi viszonyokról, különös tekintettel az ország Európai Unióhoz fűződő viszonyáról.
Amit az amerikai portál a Zalaegerszeg melletti, a semmiből semmibe vezető, 500 millió forintos (1,5 millió dolláros) körforgalommal szemléltet. A körforgalmat egy új vasútvonalhoz kapcsolódó konténerterminál kiszolgálására tervezték, amely lehetővé tenné, hogy Közép-Európa ezen tengerparttal nem rendelkező térsége könnyebben hozzáférjen a tengeri szállítási útvonalakhoz. Ahelyett, hogy az áruknak Budapest, Magyarország fővárosa felé kellene kerülőt tenniük, az Adriai-tenger partjáról érkező szállítmányok gyorsan áthaladhatnának az ország nyugati részén Szlovákia, Csehország, Lengyelország és más országok irányába.
Van azonban egy probléma. Évekkel a körforgalom megépítése után még mindig nincs vasút. A körforgalom egy mező közepén áll kihasználatlanul, arra várva, hogy a magyar kormány megépítse azt a vasútvonalat, amely valóban hasznossá tenné.
A körforgalom építése a jelenlegi, 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklusban kezdődött. A Metrans nevű, a térségben működő logisztikai vállalat egy terület megvásárlása után egy új vasútvonalhoz kapcsolódó konténerterminált tervezett építeni. Egy 2021-es ünnepségen Szijjártó Péter külügyminiszter helyezte el az új terminál alapkövét. 2023 végére a helyi önkormányzat – uniós források segítségével – megépítette a körforgalmat, amely a terminál körüli logisztikát szolgálta volna – mondta a CNN-nek Balaicz Zoltán polgármester.
Amikor azonban a CNN áprilisban a helyszínen járt, semmi nem utalt arra, hogy a tervezett vasút építése megkezdődött volna. Balaicz szerint a projekt még közbeszerzési szakaszban van. A kivitelező kiválasztása után több mint két év áll majd rendelkezésre a pálya megépítésére – számolt be róla az Átlátszó –, így a vasútvonal legkorábban 2029-re készülhet el.
Uniós pénzekből az unió ellen
Orbán Viktor miniszterelnök kritikusai szerint az ilyen, uniós forrásból finanszírozott beruházások emlékművei annak a gazdasági rendszernek, amelyet kormánya 16 év alatt kiépített – írja a CNN. Úgy vélik, Orbán választási sikere részben annak köszönhető, hogy következetesen démonizálja az Európai Uniót – hanyatló, liberális és romboló erőként ábrázolva azt Magyarországon –, miközben jelentős összegeket fogad el tőle.

E pénzek jelentős része olyan programokból származik, amelyek célja, hogy segítsék az EU szegényebb, újabb tagállamait – amelyek közül sok korábban a Varsói Szerződés része volt – felzárkózni a nyugati, gazdagabb országokhoz. Egy sorsdöntő vasárnapi parlamenti választás előtt azonban az ellenzék azt kérdezi: mit tud felmutatni Magyarország mindezért a befektetésért cserébe? Szerintük számos presztízsberuházás, illetve befejezetlen vagy felesleges projekt jelzi a problémát.
Ahelyett, hogy egy szétesett gazdaság problémáival foglalkozna, Orbán külső ellenségekre mutogat… amelyek állítólag veszélyt jelentenek a magyarokra és a magyarságra
– mondta David Pressman volt amerikai nagykövet a CNN-nek. „Sokkal könnyebb az Európai Unió legkorruptabb országának vezetőjeként »civilizációs küzdelmekről« beszélni, mint megmagyarázni azt a rendkívüli vagyont, amelyet családja felhalmozott, miközben az ország és a gazdaság szenved” – tette hozzá.
Ki avatkozik be?
Az uniós források kérdése meghatározó szerepet játszik a vasárnapi parlamenti választási kampányban. 2022 óta az Európai Bizottság visszatart bizonyos forrásokat Magyarországtól a demokratikus visszalépéssel és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak miatt. Tavalyi adatok szerint mintegy 18 milliárd euró (21 milliárd dollár) maradt befagyasztva, ami a magyar GDP körülbelül 10%-ának felel meg. Tavaly év végén az Európai Parlament ismét aggodalmát fejezte ki a jogállamiság megsértése, a korrupció és az „uniós forrásokkal való visszaélés” miatt.
Orbán Krisztián közgazdász szerint az Orbán-kormány első évtizedében beáramló uniós pénzek lehetővé tették, hogy
sok mindent megússzon, beleértve a korrupciót és a közszolgáltatások elhanyagolását, mert közben folyamatosan javuló életszínvonalat tudott biztosítani azok számára, akik ehhez korábban nem voltak hozzászokva.
Most azonban, hogy ezek a források befagyasztásra kerültek, ez az egyensúly felbomlóban van.
Orbán és szövetségesei – köztük az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance, aki a héten Budapestre látogatott, hogy támogassa a miniszterelnököt – azzal vádolják az EU-t, hogy a források visszatartásával beavatkozik a magyar választásokba. Az Európai Bizottság ugyanakkor kitart amellett, hogy a tagállamoknak be kell tartaniuk a jogállamiság elveit az uniós támogatások elnyeréséhez.
Magyar Péter, az ellenzéki Tisza párt vezetője azt ígérte, hogy feloldja az uniós források zárolását az EU aggályainak kezelésével. Kampányában erőteljesen fellépett a korrupció ellen, és azzal vádolta Orbánt és körét, hogy miközben az ország elszegényedett, ők meggazdagodtak. Ugyanakkor komoly kihívás lenne számára megfelelni az uniós feltételeknek, és augusztus 31-ig hozzáférni a források egy részéhez.