6500 milliárd forintot vesz ki évente a gazdaságból a rendszerszintű korrupció Magyarországon

A korrupció és a gazdasági növekedés kiesése kéz a kézben jár, Magyarországon pedig egyre rosszabb a helyzet – Bulgária mellett ilyen tekintetben sereghajtók vagyunk az Európai Unióban.

  • HVG

A korrupciós index egy egységnyi romlása a GDP növekedési ütemét mintegy 0,5 százalékponttal csökkenti évente, mg a Transparency International 2019-es globális felmérése szerint egy szórásnyi romlás a szervezet indexén 17 százalékkal csökkenti az egy főre eső GDP-t – írja a Portfolio.

A lap számítása szerint (a kamatos kamat logikáját is figyelembe véve) évi 0,5 százalékos növekedéskiesés 16 év alatt közel 8 százalékkal alacsonyabb GDP-szintet eredményez, mintha minden tisztán, piaci alapon történt volna.

Mindez azt jelenti, hogy például a 2024-es magyar GDP, amely mintegy 205 milliárd euró volt, korrupció nélkül 16 milliárd euróval, azaz 6500 milliárd forinttal lehetett volna nagyobb, ha nem épült volna ki a rendszerszintű korrupció Magyarországon az Orbán-kormányok alatt (a lap becslése nem feltétlenül pontos, de kiindulásnak tökéletes).

https://hvg.hu/eurologus/20260326_europai-parlament-korrupcioellenes-szabalyok-ep2026

Ez Magyarország számára azért is intő jel, mert Magyarország 2025-re a TI rangsorában 40 pont elérésével történelmi mélypontra, a 84. helyre esett vissza (2012-ben még 55 ponttal a középmezőnyben voltunk), az EU-n belül pedig negyedik éve áll a lista legalján, Bulgáriával holtversenyben. Ám abból a szempontból még a bolgárokat is alulmúljuk, hogy 2025-ben a magyar pontszám 15 pontot esett, ami az EU-ban a legnagyobb visszaesést jelenti. Eközben a csehek pontszáma 59 pontra, az észteké 76 pontra javult – jegyzi meg a Portfolio.

Hogyan esik vissza a gazdasági teljesítmény?

A lap számba veszi, hogy milyen csatornákon szivároghat el a GDP.

  • A korrupció rejtett adóként működik, ami visszafogja a beruházások hatékonyságát

  • Nem a legtermelékenyebb beruházás fog megvalósulni, hanem amiből a legkönnyebb kiszervezni a közpénzeket. Ez különösen a külföldi befektetésekre igaz.

  • Humántőke pazarlása: a korrupt kormányzatok jóval kevesebbet költenek egészségügyre és oktatásra. Másrészt a korrupció torzítja a tehetségek eloszlását, így a fiatalok tisztességes munka helyett igyekeznek a közpénzekhez férkőzni.

  • Az innováció halála: korrupt környezetben a piaci versenyt nem a jobb termék vagy hatékonyabb technológia dönti el, hanem a jobb kapcsolatok.

  • A rendszerszintű korrupció előbb-utóbb aláássa a kormányzat hitelességét, legitimitását, az emberek úgy érzik, a rezsim ellenük dolgozik, amikor csak egy szűk kör részesül a közpénzekből.
Hozzászólások