„Az Otthon Start uralja az igényléseket, ami nem csoda, 3 százalék, az verhetetlen” – ezzel kezdte a beszédét Florova Anna, az OTP Bank Retail Hitelezési Tribe ügyvezető igazgatója a Portfolio Hitelezés 2026 nevű konferenciáján. A szakember azzal számol, hogy 1650 milliárd forint lesz 2025-2026-ban az Otthon Start teljes szerződési volumene az után, hogy ez némileg csökkenni fog. Igaz, nem azonnal lesz ebből visszalépés, nem azt tartja valószínűnek, hogy az új pénzügyminiszter első feladata lesz a lakáshitelezés feltételeit átalakítani. De most úgy számolnak az OTP-nél, hogy az év végére fokozatosan szigorodni fognak az igénylési feltételek, ezért visszatérnek majd a piaci hitelek is.
2025 utolsó kettő és 2026 első két hónapjában – eddig vannak meg a hivatalos adatok – a lakáscélú hitelek 80 százaléka otthon startos volt. A legtöbben Budapesten és Pest megyében igényelték a kedvezményes hitelt, a piaci hitelek igényléséhez képest viszont Csongrád és Baranya megyében volt nagy a kereslet.
Érdekes változás ezzel együtt, hogy a hitelből finanszírozott ingatlanok között egyre több a kistelepülési és határozottan romlott az ingatlanok energetikai besorolása is. Azaz feltételezhető, hogy nagyon rossz minőségű épületeket is vesznek Otthon Startból.
A magyar lakáshitel-állomány az EU-ban minden szempontból utolsó előtti, akár a lakossági jövedelemhez, akár a GDP-hez viszonyítjuk, és már ahhoz is nagyon sokáig kellene a mostani tempót tartani, hogy hátulról a harmadikok legyünk – mutatta be nagyobb távlatban a helyzetet Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító-ügyvezetője. Ráadásul a jövedelemhez képest „brutálisan magas” árszintet kell megfizetni a vevőnek.
A lakáshitelek 54 százalékát a legjobban kereső 20 százalék vette fel, ami érdemi korlátot jelent a növekedésnek – tette hozzá.
Azért, hogy a helyzet javuljon, szerinte legalább tízéves időtávon kiszámítható lakáspolitika kellene, valamint az építőipari kapacitások minőségi, piaci alapú fejlesztése. Ráadásul ma a jelzálog-hitelezési folyamatra szánt idő 30 százaléka a valódi szakmai munka, 70 százalék az adminisztráció, a rendszer olyan lassú, hogy hiába beszélünk digitalizációról, az ügyintézés viszi az időt és a pénzt.
És mi következhet majd az Otthon Start program első hulláma után? Pélyi András, az OTP Ingatlanpont vezérigazgatója szerint jöhet további áremelkedés, de nem olyan, mint a tavalyi 23 százalékos, és a mennyiségi után inkább a minőségi növekedés felé mozdulhatunk el. Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező ügyvezető igazgatója pedig úgy látja, kezd a szufla elfogyni az Otthon Startból már most. Ő vetette fel azt is: nehéz a lakáshoz jutás, de újra kell gondolni azt, hogy ezt milyen arányban támogatja az állam úgy, hogy a piaci mechanizmusok is maradjanak. „Ha most lekapcsolnánk egy pillanatra a támogatásokat, akkor lefulladna az ingatlanpiac” – mondta.
Azt pedig Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője tette hozzá: azt lehet látni, hogy az érdeklődések erősen csökkennek – később ebből lehet az, hogy a tranzakciók száma is esik. Szerinte a négyzetméterár korlátját kellene módosítani, most ugyanis Budapesten már egy használt lakás is másfél milliós négyzetméteráron kapható, ami már 3 százalékos hitellel sem vonzó. Ennek kapcsán Tatár Tibor, a Wing Fejlesztő mutatta be az ingatlanfejlesztői oldalt: hatalmas keresletet generált az elmúlt év, ami miatt a fejlesztők is nagy munkába léptek, úgyhogy 2027-2028-ra jöhet egy nagyobb lakáskínálat, ami fékezi az áremelkedést.
Arra a záró kérdésre pedig, hogy mit várnának az új kormánytól, Kiss Gábor az új lakásokra vonatkozó áfa 5 százalékos meghosszabbítását mondta, Tatár Tibor pedig azt választotta: lehessen legalább 5-8 éves időtávon tervezni. Pélyi András szerint aktív kommunikációra volna szükség az ingatlanközvetítői szektor és a kormány között, végül Balogh László azt mondta, elő kellene venni ismét az önerő kérdését, mert most már Budapesten sem lehet egy otthon startos lakás vásárlásához 6-7 millió forint önerőt előteremteni az első ingatlant vásárló fiatalként.
