Nem megoldott az állami kastélyvagyont kezelő NÖF Nonprofit Kft. finanszírozása az év második felére. Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója már január elején jelezte az építési minisztérium (ÉKM) államtitkárainak, hogy az idei évre megítélt 2,45 milliárd forint költségvetési támogatás nem elég a cég működtetéséhez, legfeljebb májusig fedezi a kifizetéseket – erősítette meg a cégvezető a Válasz Online-nak.
Februárban az ügyvezető ismét figyelmeztette a tárcát, hogy tarthatatlan a helyzet. A végkifejlet az lett, hogy a keszthelyi fejlesztésekre szánt pénzt működéshez átsorolva odaadta a minisztérium, így 2,8 milliárd forintos támogatási szerződést lehetett aláírni június 30-ig.
A NÖF éves forrásigénye az állagmegóvási feladatok nélkül is körülbelül 7,9 milliárd forint. A cég persze jelentős bevételeket is termel, hiszen a kastélyok kiadatók filmforgatásokra, rendezvényekre, belépődíjat is szednek. A tavalyi évről a cég 500 millió forintot tudott áthozni az ideire, a tervezett idei bevétel pedig 1,4 milliárd forint. A megítélt állami támogatást és ezeket összeadva (4,35 milliárd) még mindig jelentős hiány mutatkozik: 3,55 milliárd forint.
Ennél azonban több forrásra lenne szükség, hiszen a NÖF rossz állapotú épületeket is kezel, ahol legalább a szükséges minimális állagmegóvást el kellene végezni; a legsürgetőbb feladatokhoz legalább 1,1 milliárd kellene még.
Vagyis az idei évre hiányzó pénz mindösszesen 4,65 milliárd forint.
A NÖF alulfinanszírozását az magyarázhatja, hogy
a minisztériumban még év elején is azt gondolhatták: sikerül jó néhány, a kastélyprogramban felújított és a NÖF által kezelt ingatlant magánkézbe adni.
De nem sikerült, még azokkal a cégekkel sem tudtak megállapodni, amelyek vállalták volna egyik vagy másik ingatlan átvételét.
Jelen állás szerint mindössze három kastélyt sikerült lepasszolni:
- A sopronhorpácsi Széchenyi-kastély átkerült a PBE Építő Kft. tulajdonába,
- A majki Esterházy-kastély és a kamalduli remeteség átkerült az oroszlányi önkormányzat tulajdonába,
- Az edelényi L’Huillier-Coburg-kastélyt a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat vette át.
Utóbbi két ingatlan esetében ráadásul nem történt tulajdonképpen privatizáció, hiszen a kastélyokat önkormányzatok vették át, tehát végső soron állami fenntartásban maradtak.
https://hvg.hu/360/20260320_duledezo-kastelyprogram-lazar-kudarca-sporolos-nercegek-nem-cifra-palotak-hvg
Az országgyűlés fideszes többsége 2024 közepén fogadta el a Lázár János-féle minisztérium „kastélytörvényként” emlegetett javaslatát, amely amiatt kapott sok bírálatot, mert lehetővé teszi az állami tulajdonú, akár műemlék kastélyépületek magánkézbe kerülését – vagy ahogy Lázár fogalmaz, a kastélyok örökbe fogadását.
Az Alkotmánybíróság 2024 januárjában mondta ki, jórészt egyetértve a törvényt alá nem író Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Emiatt kellett változtatni a szövegen egy 26 pontból álló módosító javaslattal.
https://hvg.hu/itthon/20231222_Novak_Katalinek_hallottak_de_nem_kommentaljak_Lazar_kommunistazos_kirohanasat
