Az állami kastélyok privatizációja, avagy „örökbe adása” nem sikerült, a fenntartó állami cég finanszírozása azonban csak június végéig megoldott, az év egészére hiányzik 3,55 milliárd forint működésre és 1,1 milliárd forint a szükséges állagmegóvási munkákra.
Nem megoldott az állami kastélyvagyont kezelő NÖF Nonprofit Kft. finanszírozása az év második felére. Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója már január elején jelezte az építési minisztérium (ÉKM) államtitkárainak, hogy az idei évre megítélt 2,45 milliárd forint költségvetési támogatás nem elég a cég működtetéséhez, legfeljebb májusig fedezi a kifizetéseket – erősítette meg a cégvezető a Válasz Online-nak.
Februárban az ügyvezető ismét figyelmeztette a tárcát, hogy tarthatatlan a helyzet. A végkifejlet az lett, hogy a keszthelyi fejlesztésekre szánt pénzt működéshez átsorolva odaadta a minisztérium, így 2,8 milliárd forintos támogatási szerződést lehetett aláírni június 30-ig.
A NÖF éves forrásigénye az állagmegóvási feladatok nélkül is körülbelül 7,9 milliárd forint. A cég persze jelentős bevételeket is termel, hiszen a kastélyok kiadatók filmforgatásokra, rendezvényekre, belépődíjat is szednek. A tavalyi évről a cég 500 millió forintot tudott áthozni az ideire, a tervezett idei bevétel pedig 1,4 milliárd forint. A megítélt állami támogatást és ezeket összeadva (4,35 milliárd) még mindig jelentős hiány mutatkozik: 3,55 milliárd forint.
Ennél azonban több forrásra lenne szükség, hiszen a NÖF rossz állapotú épületeket is kezel, ahol legalább a szükséges minimális állagmegóvást el kellene végezni; a legsürgetőbb feladatokhoz legalább 1,1 milliárd kellene még.
Vagyis az idei évre hiányzó pénz mindösszesen 4,65 milliárd forint.
A NÖF alulfinanszírozását az magyarázhatja, hogy
a minisztériumban még év elején is azt gondolhatták: sikerül jó néhány, a kastélyprogramban felújított és a NÖF által kezelt ingatlant magánkézbe adni.
De nem sikerült, még azokkal a cégekkel sem tudtak megállapodni, amelyek vállalták volna egyik vagy másik ingatlan átvételét.
Jelen állás szerint mindössze három kastélyt sikerült lepasszolni:
Utóbbi két ingatlan esetében ráadásul nem történt tulajdonképpen privatizáció, hiszen a kastélyokat önkormányzatok vették át, tehát végső soron állami fenntartásban maradtak.
Mintha egyedül maradt volna programjában Lázár János: több nagy cég a kiadások, a vagyonkezelő és az örökségvédelem a jogi kockázatok miatt ódzkodik a szerződéskötéstől, de volt, hogy maga az építési miniszter dugott botot a küllők közé.
Az országgyűlés fideszes többsége 2024 közepén fogadta el a Lázár János-féle minisztérium „kastélytörvényként” emlegetett javaslatát, amely amiatt kapott sok bírálatot, mert lehetővé teszi az állami tulajdonú, akár műemlék kastélyépületek magánkézbe kerülését – vagy ahogy Lázár fogalmaz, a kastélyok örökbe fogadását.
Az Alkotmánybíróság 2024 januárjában mondta ki, jórészt egyetértve a törvényt alá nem író Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Emiatt kellett változtatni a szövegen egy 26 pontból álló módosító javaslattal.
A Sándor-palota nem reagál – nyilvánosan legalábbis – arra, hogy Lázár János miniszter „kommunista reflexeket” emlegetett, miután Novák Katalin nem írta alá újabb törvényét, ami az állami kastélyok „örökbe adását” tette volna lehetővé. Lázár kirohanását Orbán Viktor kormányfő is elítélte.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.
