Rendet vág a főtájépítész a vágatlan május ügyében

Magyarázó posztban igyekszik tisztázni a vágatlan májusként hirdetett parkfenntartási gyakorlat hátterét Bardóczi Sándor fővárosi főtájépítész. A vágatlan májust Gajdos László élő környezetért felelős miniszter hirdette meg a hónap elején a rendkívüli szárazságra hivatkozva. 

A mozgalom lényege, hogy ahol nem égetően szükséges, lehetőleg senki ne vágja le a gyepet, ami jobban árnyékolja a felszínt, csökkenti a párolgást, miközben a lágyszárúak kivirágozva és magot érlelve gondoskodnak saját utánpótlásukról. A lépéssel kapcsolatban több kérdés és kritika is megfogalmazódott a közvéleményben, a főtájépítész ezekre igyekszik válaszolni posztjában.

Bardóczi először is nyugtázza, hogy a bejegyzés nem csak felrobbantotta az internetet, de 

olyan kerületi, vidéki nagyvárosi, vállalati, önkormányzati üzemeltetői, kertbaráti falakat is ledöntött, amelyek korábban ledönthetetlennek tűntek.

A főtájépítész szerint két éve érzékelik a fokozódó érdeklődést a vadvirágos gyepes programok iránt, és jelzi, nem véletlen, hogy a főváros „nem minden gyepes területet kíván alacsonyra nyírt golfpálya minőségben fenntartani“, mivel ez – különösen az egyre kedvezőtlenebb irányba változó klimatikus viszonyok között – „megfizethetetlen luxus és vízpazarlás, meg benzinégetés”.

https://hvg.hu/zhvg/20250514_zcast-mehek-beporzok-megporzok-pollinatorok-mehlegelok-darazs-garazsok-bihaly-aron-okologus-ebx

Jelezte ugyanakkor, hogy az intenzíven használt gyepeken, réteken, strandokon, temetőkben, kutyasétáltatásra szolgáló helyszíneken célszerű gyakrabban kaszálni, öntözni. A fővárosban egyébként – mint korábban is közölték – immár egymillió négyzetméter a vadvirágos méhlegelők területe, Badóczi szerint emellett továbbra is intenzíven kezelnek – gyakran kaszálnak és locsolnak – 600 hektárnyi parkot és zöldsávot, viszont figyelmeztetett, ezeken vissza kell fogni a tömegrendezvényeket, mert a folyamatos zavarást az intenzív ápolás ellenére sem tudja tolerálni a gyep. 

Külön üzent a magas gyep, pontosabban az abban felnövő egérárpa – közkeletű nevén toklász – miatt aggódó kutyásoknak. Ők ugyanis a növény kutyák bőre alá is bejutni képes és komoly egészségügyi panaszokat – illetve magas állatorvosi költséget – okozó termése miatt több kaszálást várnának el – mint a fel is merült Óbudai Kutyás Egyesület Facebook-csoportjában. Bardóczi szerint a gyeppé alakítás első időszakában valóban „tobzódni fog az egérárpa”, és hiába nyírják, hiába tépik ki gyökerestül, a toklász

a növényvilág szado-mazo bajnoka, arra van szocializálva, hogy ezt sokkal jobban bírja, mint azok a növények, amelyek idővel kiszorítanák.

Szerinte eltüntetni csak a gyep zavarásának csökkentésével, a versenytárs növények fejlődésének segítésével (a kevesebb kaszálás révén) lehetséges, de ez akár 5-6 évbe is telhet, ami, mint elismeri, „kutyás választópolgár szemében értelmezhetetlen messzeség”. Ezért kísérleteznek azzal, hogy útvonalakat nyírnak kutyasétáltatásra már beállt, egérárpamentes gyepekbe bizonyos „külterjes helyszíneken”, például az Aquincum parkban, illetve Aranylúd utcában. 

https://hvg.hu/zhvg/20260430_dezsenyi-peter-interju-fokert-igazgato-fovarosi-zold-parkfenntartas-klimavaltozas-podcast-zcast