Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Nem tartották be Magyarországon a közbeszerzések és koncessziók EU-s szabályait, amikor a gyorsforgalmi úthálózatot 35 évre koncesszióba adták a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó magántőkealapok cégének – mondta ki az Európai Bizottság, amely az ügyben úgynevezett kiegészítő felszólítást küldött a magyar kormánynak. A testület úgy látja, hogy a 35 éves szerződés „nem megfelelő mértékben hárította a működési kockázatot a koncessziós jogosultra, pedig éppen ez az a kulcsfontosságú tényező, amely megkülönbözteti a koncessziós szerződéseket a közbeszerzési szerződésektől”. Ezért szerintük ezt még csak koncessziónak sem lehetett volna nevezni, de ha annak hívják, az időtartama akkor is meghaladja a koncessziókról szóló irányelv által megengedettet.
A szabályok szerint most két hónapja van Magyarországnak, hogy válaszoljon a brüsszeli kifogásokra, ellenkező esetben a második szakaszba lépteti a kötelezettségszegési eljárást. Olyan gyorsan azért nem halad az ügy, hiszen az eljárást – akkor is két hónapos határidővel – még 2024 áprilisában indította el Brüsszel, a DK-s Rónai Sándor jelzése után.
Egy másik eljárásban most arra szólította fel a testület Magyarországot, hogy megfelelően alkalmazza az elektronikus útdíjszedést. Előfordulhat ugyanis olyan helyzet, amikor egy járművezetőnek egynél több előfizetési szerződéssel, szolgáltatóval és kiegészítő fedélzeti egységekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy Magyarországon belül vagy Magyarországon keresztül közlekedhessen.
Ebben az ügyben is két hónapot kapott a magyar kormány, hogy reagáljon, illetve orvosolja a hiányosságokat. Ha a válasz nem kielégítő, akkor második lépésként az Európai Bizottság véleményt ad ki, és ha az után sincs javulás, akkor lehet bírósághoz fordulni.
Itt tart most egy harmadik ügy: a testület az EU Bírósága elé idézi Magyarországot, mert a kormány aláásta az Energia Charta Egyezmény keretében a közös uniós álláspontot. A kormány ugyanis egy ítélet kapcsán kiadott egy nyilatkozatot, amelyben egyoldalúan kijelentette, hogy mire tartja a szóban forgó ítéletet érvényesnek (csak az EU-n belüli, befektető és állam közötti választottbírósági eljárásra), miközben az EU-s álláspont nem ez. Azaz a kormány úgy gondolta, a bírósági ítélet kötelező jellegét nem kell tiszteletben tartania.
Egy negyedik ügyben is volt magyar érdekeltség: több más állam – Horvátország, Szlovákia, Portugália, Lettország és Málta – mellett Magyarország is figyelmeztetést kapott, amiért nem mutatták még be, milyen programmal csökkentenék a levegőszennyezést. Az érintett hat ország két hónapot kapott a válaszadásra.
