Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy ellentétes az uniós joggal a nagy árbevételű élelmiszer-kereskedőkre vonatkozó magyarországi kötelező akciózás. A testület szerint a szabályozás sérti a szabad versenyt, mivel megakadályozza a cégeket abban, hogy az áraikat és a készleteiket tisztán gazdasági szempontok alapján határozzák meg, ráadásul az intézkedés a kitűzött szociális célok elérésére is alkalmatlan – közölte a testület.
Magyarország – a magyar kormány – 2023 májusában, az ukrajnai háborúra és az élelmiszer-inflációra hivatkozva vezetett be kötelező árcsökkentést. Az intézkedés a korábbi árkorlátozó rezsimet, a 2022 elején bevezetett árstopot váltotta. 2024 közepén a kormány a kötelező akciózást is kivezette, ám helyette 2025 tavaszán árrésstopot vezetett be – utóbbi azóta is hatályban van, meghatározott termékkörök esetében a kiskereskedők csak meghatározott mértékű árrést alkalmazhatnak. (Az árrés a beszerzési és az értékesítési ár különbsége, nem egyenlő a nyereséggel.)
A kötelező akciózás keretében a meghatározott árbevételt elérő kiskereskedőknek egy adott időszakban a kijelölt termékeket legalább 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálniuk a megelőző 30 nap legalacsonyabb árához képest. Emellett kötelező volt az érintett árucikkekből minimális készletet is tartaniuk.
A szabályozás miatt a hatóságok 2024 márciusában megbírságolták a német REWE-csoporthoz tartozó Penny Marketet, mert
egy ellenőrzés napján két akciós termékkategória, az alma, valamint az ásványvíz és az üdítőital hiányzott a polcokról.
A kiskereskedelmi lánc beszállítói késedelemre és helyettesítő termékek meglétére hivatkozva a Győri Törvényszéken támadta meg a bírságot – emlékeztet cikkében a portfolio.hu. A magyar bíróság az uniós joggal, különösen a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával való összeférhetőség tisztázása érdekében az Európai Unió Bíróságához fordult.
pixabay / PeterDargatz
Az uniós bíróság megállapította, hogy
az árak és a kötelező készletmennyiségek állami előírása sérti a szabad versenyt.
A bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyben eljáró magyar bíróságnak kell megvizsgálnia, hogy az intézkedés jelent-e közvetett hátrányos megkülönböztetést a külföldi székhelyű társaságokkal szemben.
A testület ugyanakkor egyértelművé tette, hogy az intézkedés akkor is sérti a belső piaci szolgáltatásokról szóló irányelvet, ha a magyar bíróság végül nem állapít meg diszkriminációt.
