Évi 1,5 millió forint bérszakadék tátong a férfiak és a nők között Magyarországon
Az Orbán-kormány nem tett semmit, így lejárt a bértranszparencia-irányelv honosításának határideje, innentől akár EU-s kötelezettségszegési eljárás is indulhat.
Az egyenlő díjazás megsértése esetén a dolgozók teljes körű kártalanítást követelhetnek munkaadójuktól.
A Tisza-kormány egyelőre adós maradt a 2023-ban elfogadott uniós bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével, amelynek június 7-én járt le a határideje, a munkáltatóknak pedig már most van vele teendőjük: a szabályozás gyakorlati hatásai több szervezetnél már most olyan HR- és munkajogi kérdéseket vetnek fel, amelyek kezelése hosszabb előkészítést igényelhet.
A Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy az irányelv alapján a legalább 150 főt foglalkoztató munkáltatóknak 2027. június 7-éig már az idei naptári évre vonatkozóan kell majd jelentést készíteniük a nő és férfi munkavállalóik közötti bérkülönbségekről. A jelentésnek részletes adatokat kell tartalmaznia a kategóriák szerinti bontásban fennálló bérkülönbségekről is.
Gyakorlatilag tehát az idei év bérezési struktúrái és döntései már közvetlenül megjelenhetnek a nyilvánosságra hozandó adatokban.
Amennyiben egy adott munkavállalói kategóriában legalább 5 százalékos bérkülönbség mutatkozik a nők és a férfiak között, és ezt a munkáltató nem tudja objektív, nemi szempontból semleges indokokkal alátámasztani, az további kötelezettségeket – például közös bérértékelést – is maga után vonhat.
A munkavállalók emellett teljes körű kártérítést követelhetnek az egyenlő díjazás elvének megsértése esetén, amely
magában foglalhatja az elmaradt munkabért, a prémiumokat, természetbeni juttatásokat, valamint akár nem vagyoni károk megtérítését és késedelmi kamatot is.
Az Orbán-kormány nem tett semmit, így lejárt a bértranszparencia-irányelv honosításának határideje, innentől akár EU-s kötelezettségszegési eljárás is indulhat.
Az irányelv több ponton is megkönnyíti a munkavállalók számára a jogérvényesítést. Bizonyos esetekben a bizonyítási teher a munkáltatóra hárulhat, továbbá a szabályozás a perköltségviselés szempontjából is kedvezőbb pozíciót teremthet a munkavállalók számára.
A belső folyamatok és azok dokumentációja is változni fog a jogszabály hatására: így például a bérezési rendszerek, munkaköri kategóriák, valamint a munkaszerződés-minták felülvizsgálata indokolttá válhat, tekintettel arra, hogy
a jövőben a munkabér titokban tartására vonatkozó kikötések érvényessége korlátozottá válhat.
A bértranszparenciáról részletesen ebben a cikkben számoltunk be.
Nyitókép: Nők az egyenlő fizetésért és a nemek közötti bérszakadék megszüntetéséért tüntetnek a kanadai Torontóban. Forrás: AFP
Ezúttal egy költségvetéssel kapcsolatos cikkre reagált a miniszterelnök.
Jól ismert modellek az élen.