Keményen megbírságolták a Molt, mert sokáig hallgatott a Barátság leállásáról

A piacfelügyeleti bírság mellett figyelmeztették is a céget, hogy tartsa be a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó jogszabályt. Bennfentes kereskedelem ügyében viszont. 

  • HVG

Február 12-ig kommunikálnia kellett volna a befektetőknek a Barátság kőolajvezeték tartós leállását a Mol Nyrt.-nek, ahogy a jövőbeni olajimport pótlására megtett intézkedéseinek előkészítéséről is tájékoztatnia kellett volna őket – állapította meg felügyeleti vizsgálata során a Magyar Nemzeti Bank. Ezt azonban nem tette meg, amivel megsértette a tőkepiaci törvény tőzsdei kibocsátókra vonatkozó, rendkívüli tájékoztatási kötelezettségről szóló előírásait, ennél fogva 


43 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a társaságot, és arra is figyelmeztette, hogy a jövőben mindig teljesítse rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét.

Emlékezetes, hogy idén január 27-én orosz dróncsapás érte a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomását az ukrajnai Brodi közelében, ami miatt leállt az olajszállítás. Erről sem a magyar kormány, sem a Mol nem kommunikált egészen addig, amíg a sajtó fel nem kapta az ügyet. A Molnak ráadásul az első ilyen hírek után is három napjába telt, hogy rendkívüli tájékoztatást tegyen közzé február 16-án, miközben, mint az MNB vizsgálata feltárta,


már február 11-étől kilépett szokásos operációs gyakorlatából, és intézkedéseket tett a Barátság kőolajvezetéken addig érkező, ám kiesett szállítás pótlásának az előkészítésére.

Vagyis a jegybank szerint már olyan információk birtokában volt a Mol, amelyek érintették a társaság „megítélését és hatással lehettek értékpapírjai értékére vagy hozamára. Márpedig ezeket a törvény szerint maximum egy munkanapon belül rendkívüli tájékoztatás keretében – a jogszabályban előírt kommunikációs felületeken – közzé kellett volna tennie” – állapították meg.

https://hvg.hu/360/20260410_hvg-mol-vezetok-baratsag-vezetek-reszvenyeladas-bennfentes-kereskedelem-gyanuja-mnb-jarai-zsigmond-dioslaki-gabor-tebesz

Az MNB szerint a tájékoztatás hiányában a befektetőknek nem nyílt lehetőségük annak megítélésére, hogy a történtek hogyan hatnak a kibocsátó üzletmenetére, eredményére, importjának volumenére. Mindezek miatt sérülhetett a Mol Nyrt. részvényei kapcsán hozott befektetési döntéseik megalapozottsága. 

Az MNB súlyosbító tényezőként vette számba, hogy a Mol 

  • egy kiemelt hazai és nemzetközi figyelemmel övezett esemény kapcsán, a magyar tőkepiac meghatározó kibocsátójaként sértette meg a tőkepiaci törvényt, 
  • ráadásul ismétlődő szabályszegésről volt szó, hiszen már korábban is elmarasztalták a társaságok rendkívüli tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségének elmulasztása miatt. 

Az MNB azt is értékelte, hogy a késedelmesen közzétett információ egyes részelemei a hivatalos közzétételt megelőzően nyilvánosságra kerültek. Ez azonban, mint megjegyezték, nem alkalmas a jogsértés helyrehozatalára, mert a befektetők elsődlegesen a kibocsátók számára jogszabály által előírt közzétételi helyeken tájékozódnak. „A társaságot követő elemzők, piaci szereplők, magyar vagy külföldi médiumok a jogszabályok alapján alappal bíznak tehát abban, hogy a Mol Nyrt.-t érintő minden, (potenciálisan) tőkepiaci érintettségű információt maga a kibocsátó, elsődlegesen és alapvetően a hivatalos tőkepiaci közzétételi csatornák igénybevételével, a vonatkozó jogszabályok által előírt határidőben kommunikál a befektetők vagy a szélesebb közvélemény irányába.”

Megállapították, hogy mivel az információk egy része a Moltól függetlenül is nyilvánosságra került, azzal csökkent az azokat esetleg már a hivatalos tájékoztatás előtt ismerők információs előnye, így ez, illetve az adatgyűjtés során beszerzett információk alapján végül nem tartották indokoltnak, hogy piacfelügyeleti eljárás indítsanak bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. Viszont a szokásos gyakorlatnak megfelelően együttműködnek az ügyben büntetőeljárást folytató Budapesti Rendőr-főkapitánysággal, és minden szükséges dokumentumot és információt a nyomozók rendelkezésére bocsátanak.

A Barátság kőolajvezeték leállására a magyar kormány ukránellenes kampányt igyekezett ráhúzni az április választások előtt, és huzavona kezdődött a Mol és a horvát állami olajtársaság, a Janaf között az Adria olajvezeték használhatóságáról, használatának feltételeiről.


https://hvg.hu/gazdasag/20260511_magyarorszag-es-szlovakia-is-ujrainditotta-az-ukrajnai-dizelexportot

Hozzászólások